Egy pilóta kikotyogta: ezért érezzük rosszabbnak az ételek ízét a repülőn

• Sokan a cateringet okolják, valójában azonban a testünk és a környezetünk változása miatt érezzük íztelennek a repülőgépen elfogyasztott ételek ízét.
• A kabin különleges mikroklímája és a háttérzajok együttesen blokkolják a legfontosabb ízlelési funkcióinkat.
• Létezik egy bizonyos ízvilág, amely a legdurvább magasságban is pontosan ugyanolyan finom marad, mint a földön.

A repülőgépek utastere kifejezetten ízgyilkos környezet. Kutatások szerint repülés közben a sós ízeket 20-30 százalékkal enyhébbnek érezzük, mint a földön, az édes ételek íze pedig meg sem közelíti az elvárásokat. Mindezt egy pilóta is megerősítette. 

Miért veszik el az ételek íze a felhők felett?

Ugye veled is megtörtént már, hogy a méregdrága repülőjegy mellé felszolgált vacsora íze egy darab kartonpapíréra emlékeztetett? Mielőtt végleg leírnád a légitársaság konyháját, van egy jó hírünk: az ételekkel semmi baj nincs. A hiba a te receptoraidban van.

A repülési körülmények ugyanis drasztikusan, akár 30-40 százalékkal is képesek tompítani az ízérzékelésünket, így a megszokott ételek íze a magasban szinte teljesen megváltozik.

A sivatagi szárazság az ízlelőbimbók mumusa

Amikor a gép eléri az utazómagasságot, a kabin mikroklímája azonnal radikális változáson megy keresztül. A páratartalom szinte percek alatt 12% alá süllyed, ami szárazabb, mint a legtöbb sivatagban. Ez a rendkívüli szárazság pillanatok alatt kiszárítja az orrnyálkahártyát. 

Mivel a gasztronómiai élmény és az ételek íze valójában 80 százalékban a szaglásunkon múlik, eldugult és kiszáradt orral a legfinomabb aromákat is képtelenek vagyunk azonosítani. Ehhez társul még az alacsony légnyomás is, amely a receptorainkat a klasszikus megfázáshoz hasonló módon tompítja el. A legrosszabbá a sós és édes nasik ízlelése válik: ezeknek az ízét érezzük a legkevésbé a gép fedélzetén.

A hajtóművek is ízgyilkosok

A fülünk is felelős azért, milyennek tűnik az ételek íze. A repülőgép utasterében folyamatosan jelen lévő, körülbelül 85 decibeles fehér zaj – amit a légkondicionáló és a hajtóművek generálnak – túlterheli az idegrendszert. Kutatások bizonyítják, hogy ebben a hangos környezetben az agyunk egyszerűen háttérbe szorítja az ízlelést.

Érdekesség viszont, hogy miközben a fűszereket alig érezzük, a ropogós textúrákat a hanghatások miatt sokkal intenzívebbnek és élvezetesebbnek éljük meg.

Így trükköznek a séfek az ízekkel 

Létezik azonban egyetlen íz, amely teljesen immunis a magassági viszonyokra: ez az umami, azaz a kellemes, húsos ötödik alapíz. Ez a tudományos magyarázata annak, miért rendelnek olyanok is paradicsomlevet a repülőn, akik a földön rá sem bírnak nézni. A paradicsom kiemelkedően magas umami-tartalma a felhők felett is tökéletesen érvényesül. 

Hogy az ételek íze megközelítse a földi színvonalat, a menüket szándékosan túlfűszerezik, és előszeretettel pakolják meg az ételeket olyan természetes umami-bombákkal, mint a gomba, a spenót, a tengeri herkentyűk vagy a szójaszósz.

Videón is megtekintheted, hogyan amortizálja a textúrát és az ízeket a repülés:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: