Visszatérhet a kihalt állatok sorából a dodó madár? Hatalmas előrelépést tettek a tudósok

Jelentős lépést tettek előre a kihalt dodómadár visszahozatalára irányuló törekvések. Az amerikai Colossal Biosciences biotechnológiai cég kutatói mesterséges intelligenciát használtak fel arra, hogy azonosítsák a madár jellegzetes külsejéért felelős genetikai kapcsolók ezreit.

A tudósok elmondása szerint az MI-platformjuk több mint 2300 olyan szabályozó DNS-szakaszt mutatott ki, amelyek a dodó karakteres koponyájához és csőréhez kapcsolódnak. Ez a kutatók számára egy genetikai útmutatót biztosít ahhoz, hogy a kihalt madár leginkább felismerhető vonásait újra létrehozhassák annak legközelebbi élő rokonában, a sörényes galambban. A kiválasztott célpontok listája most már tesztelhető, és potenciálisan beépíthető élő madarakba.

Adatkezelési és biológiai kérdés a dodómadár feltámasztása

Ben Lamm, a Colossal vezérigazgatója és társalapítója elárulta, hogy "a kihalt fajok feltámasztása, azaz a de-extinkció éppannyira adatkezelési probléma, mint amennyire biológiai kérdés".

Elárulta, hogy ez több mint egy megoldás a dodó feltámasztására, ugyanis ez egy megismételhető megközelítést biztosít más kihalt fajok esetében is. A hagyományos génektől eltérően - amelyek az állat felépítéséhez szükséges utasításokat tartalmazzák - a szabályozó DNS inkább kapcsolók gyűjteményeként működik, szabályozva, hogy ezek az utasítások mikor és hol aktiválódnak a fejlődés során.

Mesterséges intelligencia segítségével támaszthatják fel az ősi madarat

Egy újonnan kifejlesztett, GenoMorph nevű MI-rendszer segítségével a tudósok élő madárfajok genetikai információit elemezték, és hasonlították össze a koponyájukról és csőrükről készült részletes méretekkel. A csapat felépített egy általuk "madár-szabályozási atlaszként" leírt adatbázist, amelyhez csirkékből, fürjekből, kacsákból és galambokból származó minták százait használták fel, lefedve az embrionális fejlődés több szakaszát is.

A kutatók ezután kombinálták ezeket az adatokat több mint 70 madárfaj szkennelési és genom-információival, majd az MI 653 olyan potenciális szabályozó elemet azonosított, amelyek a csőr méretéhez kapcsolódnak, és további 1698-at, amelyek a csőr vastagságával és szélességével állnak összefüggésben.

Azonban a szakértők hangsúlyozták, hogy az eredmények egyelőre nem bizonyítják, hogy ezek a genetikai kapcsolók közvetlenül okozták a kérdéses tulajdonságokat. Ugyanakkor kaptak egy szűkített listát a lehetséges célpontokról, amelyeket most már kísérleti úton lehet tesztelni, és potenciálisan szerkeszteni az élő madarakban - írta a Daily Mail.