
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a BorsAz elemek tulajdonságainak ismerete nemcsak a természettudományos tájékozottságot bővíti, hanem a környezetünkben zajló folyamatok megértését is segíti. Magyarországon a diákok hivatalosan általános iskola 7. osztályában ismerkednek meg a periódusos rendszer alapjaival, a felnőttek pedig... kémia kvízt töltenek ki a Borson. Te is készen állsz?

A periódusos rendszer alapjait Dmitrij Mengyelejev orosz kémikus fektette le, rendszerezve az addig ismert elemeket, és olyan összefüggéseket tárva fel, amelyek ma is meghatározzák a kémiai gondolkodást. A periódusos rendszer valójában egy gyönyörű logikai térkép: megmutatja, miért rozsdásodik a vas, miért vezeti az áramot a réz, vagy miért alapja a földi életnek a szén. Segít megérteni az olyan globális folyamatokat is, mint a klímaváltozás vagy a környezetszennyezés. Ha megértjük a kémiai alapokat, többek között azt is tudni fogjuk, miért veszélyes (és életveszélyes!) gázt képezve keverni a klórtartalmú fehérítőt a vízkőoldóval (savval).
A jelenleg hivatalos periódusos rendszerben 118 kémiai elem található. Hogy lássuk a varázsát, íme két elem, amelyek rendkívüli tulajdonságokkal bírnak:
A gallium egy ezüstösen fénylő fém, amely a periódusos rendszerben az alumínium alatt található. Legmeghökkentőbb tulajdonsága az extrém alacsony olvadáspontja, amely mindössze 29,76 Celsius-fok. Ez azt jelenti, hogy míg a szobában szilárd állapotú,
ha a tenyeredbe veszed, az emberi test melegétől pillanatok alatt folyékonnyá válik, akár a higany. Ennek ellenére nem mérgező.
Egy klasszikus tudományos tréfa szerint régebben galliumból készítettek teáskanalakat a gyanútlan vendégeknek, akik dörzsölhették a szemüket, amikor a kanaluk egyszerűen elolvadt és eltűnt a forró teában.
Míg a fogkrémekből ismerős fluorid a fogainkat védi, addig a tiszta fluor gáz a periódusos rendszer legagresszívabb eleme. Szinte mindennel reakcióba lép, amivel csak érintkezik, és a folyamat gyakran hatalmas robbanással vagy tűzzel jár.
Olyan anyagokat is képes lángra lobbantani, mint a víz, az üveg, a homok vagy az azbeszt, amelyeket egyébként tűzoltásra vagy tűzállóságuk miatt használunk.
Elkülönítése és tiszta formában való tárolása a vegyészettörténet egyik legveszélyesebb feladata volt, felfedezése során több tudós is súlyos sérüléseket szenvedett.

Ezek a kvízek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.