
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a BorsTalán akadnak még olyan információk, amelyek újdonságként hatnak számodra. Gárdonyi Géza élete ugyanis éppoly gazdag volt elismerésekben, mint magánéleti mélypontokban. Az Egri csillagokról is elárulunk kulisszákat − ha úgy érzed, belevágnál a műhöz kötődő kvízbe, ne habozz!

Minden érdekelte: a csillagászat, a botanika, a régészet és a fotózás is, és gyermekien tudott lelkesedni egy-egy új tudományos felfedezésért. Íróként nem bízott semmit a véletlenre: az Egri csillagok írásakor szinte mániákus történelmi kutatást végzett: elutazott Konstantinápolyba, térképeket rajzolt, korabeli ruhákat és fegyvereket tanulmányozott.

Az 1901-ben könyvalakban is megjelent Egri csillagokat (amely először folytatásokban a Pesti Hírlapban látott napvilágot 1899-ben) a közönség rögtön a szívébe zárta. A mű az idők folyamán a magyar nemzeti irodalom egyik alapművévé, valamint az ország egyik legnépszerűbb regényévé vált. A kritikusok és az olvasók egyaránt elismerték lenyűgöző történetmesélését és a XVI. századi török elleni küzdelmek hiteles ábrázolását. A könyvből később népszerű feldolgozások születtek, többek között Várkonyi Zoltán 1968-as klasszikus filmadaptációja.

Gárdonyi, egri házának kapujára „Ne zavarj!” feliratot függesztett ki – állítólag kifejezetten utálta, ha írás közben próbálták megzavarni. Habár íróként sikeres pályát futott be, magánéletét kudarcok sorozata jellemezte. Elvette Csányi Molnár Máriát, de az egész végül válással végződött.
Nem szerelmi házasság volt az övék: Gárdonyi fiatal, szegény és adósságokkal küzdő kántortanítóként élt Dabronyban, amikor a helyi római katolikus plébános jelentős hozományt ígérve rávette, hogy vegye el a 16 éves Csányi Máriát.
Gárdonyi a házasságban a nyomorból való kitörési lehetőséget látta. A kapcsolatban egyáltalán nem volt meg a kölcsönös tisztelet. A beszámolók szerint a fiatal feleség már egyetlen hónappal az esküvő után elhagyta az írót egy másik férfiért.
Ez a minta később éveken át ismétlődött: Mária rendszeresen félrelépett, elköltözött, majd amikor nem volt hova mennie, visszatért a férjéhez, aki egy darabig újra és újra befogadta őt.
Az irodalom mellett szenvedélyesen érdeklődött a természettudományok iránt: 1898-ban például egy új, hatszemű bikapókfajt fedezett fel Eger környékén. Zeneszerzéssel is foglalkozott: Dankó Pistával együtt mintegy 60 magyar nótát komponált. Saját titkosírást talált ki és fejlesztett ki, amellyel naplóját és legszemélyesebb gondolatait rögzítette, és amelyeket csak évtizedekkel a halála után fejtettek meg a kutatók.
Most felmérheted, mennyire ismered az Egri csillagok című regényt. Töltsd ki a kvízt, ha készen állsz!

Gárdony-Agárdpusztán található a Gárdonyi Géza Emlékház, amely az író szülőházában berendezett múzeum, és bemutatja gyerekkorának helyszínét. Eger lett az író otthona, éppen ezért itt kapott helyet az egri Gárdonyi Géza Emlékmúzeum (Gárdonyi utca 28.), ahol 1897-től 1922-ben bekövetkezett haláláig élt és alkotott. A ház megőrizte eredeti berendezését, könyvtárát és a híres titkosírásos jegyzeteit is. Végső nyughelye az egri vár Bebek-bástyáján van, egyszerű sírkövén ez a felirat áll: „Csak a teste".
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.