
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a BorsRégen azért nevezték a sütőtököt a „szegény ember hamis pecsenyéjének” (vagy néhol a szegény ember piskótájának), mert a nehéz időkben és a húsmentes hétköznapokon ez a zöldség helyettesítette a drága húsételeket és ünnepi fogásokat.

A pecsenye, azaz a sült hús a gazdagság, a jólét és az ünnepnapok szimbóluma volt a magyar paraszti konyhában. Amikor a szegényebb rétegeknek nem telt húsra, viszont a tepsiben vagy kemencében pirosra, ropogósra sütött tökszeletek sötétbarna színe és textúrája a sült húsra emlékeztetett.
A 19. században és a 20. század első felében, főleg a világháborúk és a nagy gazdasági világválság idején még a legszegényebb családok kertjében vagy a földek szélén is bőségesen termett, így legalább nem kellett teljesen nélkülözniük.
Emellett a sütőtök kalóriadús, tele van szénhidráttal és rosttal, így a húsokhoz hasonlóan képes volt eltelíteni a gyomrot, és hosszan tartó energiát biztosított a nehéz fizikai munkát végzőknek.
A szegény konyhákon nem álltak rendelkezésre drága fűszerek sem, így a környezetükben fellelhető, hagyományos magyar húsételek − sültek, pörköltek, kolbász − ízvilágát másolták le azzal, ami éppen otthon kéznél volt.
A cél az volt, hogy elnyomják a tök természetes édességét, és helyette sós-fűszeres jelleget adjanak neki.
A tökszeleteket nem üresen sütötték, hanem alaposan megkenték zsírral. Sülés közben a zsír átjárta a tök rostjait, és megadta azt a telt, szaftos utóízt, ami a valódi pecsenyék sajátossága. Ha akadt a házban egy kevés szalonna, annak a bőrét vagy kisütött zsírját is rákenték.

Mindkét hagymaféle a sült húsok elmaradhatatlan kísérője. A fokhagymát összezúzták és a zsíros tökszeletekbe dörzsölték.
A hagyma sütés közben karamellizálódott, ami nagyon hasonlított a hús szaftjának ízéhez.
Bőségesen sózták és borsozták, szintén azért, hogy a sós-csípős íz domináljon az édességgel szemben. Időnként használtak köménymagot és majorannát is, hiszen ezek a klasszikus magyar sertéspecsenye fűszerei.
A zsíros tökszeleteket vékonyan meghintették fűszerpaprikával, ami egyrészt a pörköltes ízvilágot erősítette, másrészt gyönyörű, pirosas, barnás „sült hús” színt is adott az ételnek.
A sütőtök gazdag béta-karotinban, C- és E-vitaminban – ezek erős antioxidánsként támogatják az immunrendszert, és védik a sejteket az öregedéstől. Rostokban gazdag húsa és magas víztartalma serkenti az emésztést, miközben hosszan tartó teltségérzetet biztosít, így hatékonyan segít a testsúly szabályozásában is. A benne található A-vitamin bizonyítottan óvja a szem egészségét, gyulladáscsökkentő vegyületei pedig fokozzák a bőr szépségét és a szervezet általános védekezőképességét.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.