„Erzsébet királyné életével mindent elvesztettem” - A magyar felolvasónő, aki Sisi minden titkát ismerte

Kecskeméti kisnemesi családból érkezett, és eredetileg magyar felolvasónőként került Erzsébet mellé. Végül azonban az uralkodóné legbizalmasabb társa és hűséges barátnője lett.

Ferenczy Ida és Sisi találkozása:„Odaadom a lányomat a császárnénak” 

Ferenczy Ida 1839 áprilisában született a vecseszéki Ferenczy család sarjaként, Ferenczy Gergely és Szeless Krisztina hat gyermeke közül negyedikként. A kor elvárásaihoz hű nevelést kapott, megtanult írni, olvasni, és németül is jól beszélt. Kiemelkedő intelligenciájának köszönhetően hamar kitűnt társai közül, később pedig tovább képezte magát. A felolvasást Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő mellett gyakorolta. Sisivel úgy fonódott össze az életük, hogy a császárné 1863-ban magyarul kezdett tanulni, majd egy évvel később már olyan szintre fejlesztette nyelvtudását, hogy Magyarországról származó kísérőnőt keresett maga mellé. Kapott egy listát a jelöltekről, az ezen szereplő utolsó hölgy volt Ferenczy Ida, akinek a nevét valaki csak később írta a papírra. Az, hogy pontosan hogyan került a kiválasztottak közé, a mai napig vitatott. A feltételezések Deák Ferenc és Almásy grófné nevét említik. De az biztos, hogy Ferenczy Gergely örömmel engedte el lányát Bécsbe, mondván: „Katonát nem tudok adni a császárnak, hát odaadom a lányomat a császárnénak.” A történet mindenesetre különös fordulatot vett. Erzsébet az arcképe alapján éppen a felsorolás végén szereplő, nála két évvel fiatalabb Idát választotta annak ellenére is, hogy tájékoztatták: kisnemesi származású jelentkezőről van szó. Pontosan emiatt hivatalosan nem is társalkodónő lett, hanem felolvasónő, de idővel ennél sokkal többé vált. 

Ferenczy Ida és Sisi egymás legfőbb bizalmasai voltak

A királyné egyedül érezte magát az udvarban, és gyorsan megszerette őt, a kezdeti időkben napjai nagy részét vele töltötte. A magyar valóságos titkos nyelvvé vált közöttük, Sisi pedig egyszer így írt róla: „Ida nekem nem felolvasónőm, Ida nekem barátnőm!”Az 1866-os magyarországi útját követően a császárné gyakran váltott leveleket és híreket rajta keresztül Andrássy Gyula gróffal, majd később Deák Ferenccel is. Ám felolvasónője nagy szerepet játszott abban is, hogy a későbbiekben közvetlen levelezést folytathatott Jókai Mórral és Eötvös Józseffel is. Sőt, Ida a királyné hajmosása és fésülködése idején szintén gyakran jelen volt. Feladatai közé tartozott még a magyar újságok és könyvek beszerzése, valamint ő ismertette meg Erzsébetet a tradicionális hazai ételekkel is. Köznemesi származása miatt nem lehetett hivatalosan udvarhölgy, ezért nem is kísérhette el a királynét a nyilvános megjelenéseire. Az egymástól távol töltött időszakok alatt leveleket váltottak, a királyné gyakran írta, mennyire hiányolja barátnőjét. Az üzenetek megszólítása pedig sokat elárul a közöttük lévő bizalomról: „Kedves Idám!” – kezdte őket. A magyar hölgy szinte mindennap mellette volt. Szobái a Burgban és Gödöllőn is közvetlenül Erzsébet királyné lakrészéhez csatlakoztak, és Schönbrunnban is kiemelt helyen voltak. 

Ferenczy Ida élete Sisi körül forgott

Miután 1898. szeptember 10-én Genfben egy olasz anarchista, Luigi Lucheni merényletet követett el Sisi ellen, és a császárné elhunyt, Ida úgy érezte az egész élete összeomlott. „Erzsébet királyné életével mindent elvesztettem” – mondta. Harmincnégy éven keresztül volt a királyné felolvasónője és bizalmasa, az egész életét neki szentelte, ő maga családot sem alapított. Ida a császárné személyes emlékeit is féltve óvta. Küldetésévé vált, hogy megőrizze és továbbadja az utána maradt tárgyi és szellemi örökséget. Fontos szerepet vállalt a budai Várban létrehozott Erzsébet Királyné Emlékmúzeum megszervezésében, ami 1908. január 15-én nyílt meg, és számos tárggyal, fényképpel, kézirattal, illetve más emlékkel járult hozzá a gyűjteményhez. Ajándékai révén csaknem száz, a királynéhoz kapcsolódó arcképpel, szoborral és használati tárggyal gazdagodott a kollekció. A múzeum egészen a második világháborúig működött. Szülővárosáról, Kecskemétről sem feledkezett meg. Jótékony célokra adományozott, és végrendeletében ezer aranykoronát hagyott a város szegényeire. Élete végéig kapcsolatban maradt a kecskeméti közélettel és a várossal, ahonnan fiatal nőként egykor a császári udvarba került. Ferenczy Ida 1928. június 28-án halt meg Bécsben, harminc évvel azután, hogy elveszítette szeretett királynéját. Kecskeméten, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Ferenczy Ida sírja később a Nemzeti sírkert részévé lett nyilvánítva.