Élet a Marson? Új bizonyíték került elő, ami mindent átírhat

A marsi vulkáni tevékenységre utaló új, döntő bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy létezhet élet a vörös bolygón. A tudósok szerint az Európai Űrügynökség (ESA) keringőegysége által észlelt, a vulkáni repedések felett szivárgó gáz arra utal, hogy a Mars geológiailag a mélyben nem halott - csupán alszik.

Az Alba Mons régió mentén található friss repedések olyan felszín alatti aktív forró pontok jelenlétét mutatják, ahonnan a bolygó belsejéből származó gázok juthatnak fel a felszínre. Egy nemzetközi kutatócsoport úgy véli, hogy a hidrogén-klorid felszabadulása a felszín alatti forró magmából származik, ami a szunnyadó vulkanizmus egyértelmű jele

Nem geológiailag halott, csupán alszik a Mars

Az ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) először 2021-ben mutatott ki hidrogén-klorid gázt a marsi légkörben. Ez a gáz a Földön gyakran fordul elő a magmás kürtőkből kiáramló gázok miatt, ami arra késztette a kutatókat, hogy megvizsgálják: vajon ugyanez történik-e a Marson is

- mondta a tanulmány társvezetője, Daniel Mege professzor

A kutatók először nyár elején, a Mars északi féltekéjén észleltek hidrogén-klorid-csúcsokat ott, ahol nem kellene, ráadásul egy szokatlan évszakban. Mege professzor, a Lengyel Tudományos Akadémia Űrkutatási Központjából elmondta, hogy a gáz szintje a Marson szezonálisan változik, maximumát az északi félteke télén éri el, majd nyáron többnyire eltűnik. A változékonyság nagy része a Mars por- és vízciklusaihoz kapcsolódik.

Viszont volt egy kivétel a mintázat alól, mindig ugyanabban az évszakban és ugyanazon a helyen - az Alba Mons vulkán oldalán található repedések felett, nyár elején.

Az új felfedezés a légköri és geológiai elemzések kombinálásának köszönhető. A kutatók először jelentős mennyiségű hidrogén-kloridot mutattak ki a légkörben, közvetlenül a téli fagyok és az azt követő szublimáció után. A jelenséget a TGO légkörkémiai csoportjának infravörös spektrométereivel vizsgálták. Ezt követően a TGO CaSSIS kamerájával végzett részletes elemzés friss, keskeny, helyenként akár több száz méter hosszú repedéseket tárt fel, amelyeket a felszín elszíneződése kísért.

A kutatócsoport úgy véli, hogy a repedések körüli elszíneződést a Mars belsejéből kiáramló gázok által hátrahagyott lerakódások okozzák.

Hogyan vezethet ez a felfedezés a földönkívüli élet megtalálásához?

A kutatók feltételezik, hogy a magmás gázok - köztük a hidrogén-klorid - a múltban a mainál jóval nagyobb mennyiségben voltak jelen. Ez hozzájárulhatott egy sűrűbb légkör és egy melegebb éghajlat kialakulásához, ami lehetővé tette, hogy a marsi felszín jelentős részét folyékony víz borítsa. Emellett a szakértők szerint a kéregből feltörő láva és a talajvíz találkozása meleg, lakható mikrokörnyezeteket hozhatott létre.

- idézte Mege professzor szavait a Daily Star.