Megtalálták a bibliai Édenkertet? Egy rejtélyes térkép fedheti fel valódi helyét

Egy 1599-es Bibliában rejtőzik egy részletes térkép, amely feltárja, hogy készítői szerint hol feküdhetett egykor az Édenkert.

Valóban megtaláltuk a bibliai Édenkertet?

A The Situation of the Garden of Eden (Az Édenkert elhelyezkedése) című térkép a bibliai paradicsomot a történelmi Nagy-Örményország hegyei közé, a mai Törökország területén található Ararát-hegy és az Eufrátesz forrásvidékének közelébe helyezi. Az ábrázolás szerint az Eufrátesz a hegyekből nyugat felé folyik, míg a Kaszpi-tenger a keleti oldalon található, megcáfolva azt a korábbi feltételezést, hogy az Éden a tenger alatt feküdt. A térképen a forrásvidék mellett Mezopotámia, Babilon, Havila, az Arab-sivatag és a Perzsa-öböl is jól látható.

Ez az értelmezés a Teremtés könyvére támaszkodik, amely kimondja, hogy egy folyó folyt ki az Édenből, mielőtt négy ágra - a Pisonra, a Gihonra, a Tigrisre és az Eufráteszre - szakadt volna. A mai földrajzra lefordítva a térkép Törökország keleti részére, az örmény és az iráni határ közelébe mutat.

A Genfi Biblia néven ismert antik szentírást a vallási üldöztetés elől Svájcba menekült angol protestáns tudósok készítették, és 1560 és 1644 között mintegy 360 000 példányban nyomtatták ki. A benne található, az Édenkert elhelyezkedését ábrázoló térkép valójában Kálvin János protestáns reformátor egyik munkájának másolata. Ez a grafika eredetileg Kálvin 1554-es, a Teremtés könyvéhez írt kommentárjában jelent meg, hogy szemléltesse a paradicsom feltételezett helyszínét.

Mit gondolnak a térképről a tudósok?

A tudósok egyetértenek azzal, hogy a 4 folyóág közül kettő valóban a Tigris és az Eufrátesz volt, míg a Pison és a Gihon folyókat gyakran a Gangesszel és a Nílussal azonosították - ez pedig komoly földrajzi problémákat szül, mivel ez a négy folyó nem találkozik.

Justine Angelique Walden, a Wisconsin-Madison Egyetem korábbi történelemoktatójának hamarosan megjelenő tanulmányából kiderül, hogy Kálvin szerint a forrásvidékként fordított fordított bibliai kifejezés egyaránt utalhat egy folyó kezdetére vagy torkolatára. Ezért úgy gondolja, hogy a Pison és a Gihon nem különálló folyók, hanem a Tigris és az Eufrátesz alsó szakaszainak vagy torkolatainak a nevei. Azzal, hogy mind a négy nevet ugyanazon folyórendszer részeként kezelte, Kálvin úgy vélte, sikerült összeegyeztetnie a bibliai leírást a valós földrajzzal.

Értelmezése az Édent határozottan Mezopotámiába helyezte, és valódi földi paradicsomként mutatta be, amely létezett, mielőtt eltűnt volna a történelem süllyesztőjében.

Nem ez az egyetlen lehetséges hely, ahol egykor az Édenkert lehetett

Az emberek évszázadok óta aktívan kutatják és gyártanak elméleteket az Édenkert helyéről, de eddig kivétel nélkül mindenki üres kézzel tért vissza. A bibliai paradicsom utáni egyik újabb vizsgálat 2025-ben látott napvilágot, amikor Mahmood Jawaid Texasban élő vegyészmérnök azzal érvelt, hogy az Éden valójában a dél-etiópiai Bahir Darban volt - egy termékeny régióban Etiópia északnyugati részén, a Tana-tó déli csücskénél, ahonnan a Kék-Nílus ered.

Jawaid a kutatását a Biblia és a Korán gondos olvasatára alapozta, elemezve Ádám és Éva, a folyók, valamint maga a kert leírásait. A még nem ellenőrzött tanulmány szerint a Kék-Nílus megfelelhet a bibliai Gihonnak, a Tana-tó kifolyásai pedig több vízi útra ágaznak el, amelyek potenciálisan alkothatják a Teremtés könyvében leírt négy folyót.

Elméletében a korai emberi evolúció is szerepet játszott: azt feltételezi, hogy Ádám a Homo habilistól vagy az Australopithecus egy kései formájától fejlődhetett ki Kelet-afrikai árokban, az emberiség bölcsőjének tekintett Olduvai-szurdok közelében. Onnan Ádám és Éva a magasabban fekvő paradicsomba, Bahir Dar fennsíkjára kerülhettek, mielőtt letelepedtek volna a Kelet-afrikai árokban. Ez a régió ugyanis körülbelül 1800 méterre fekszik a tengerszint felett, dús növényzettel, gazdag állatvilággal és a hömpölygő Kék-Nílussal büszkélkedhet - olyan jellemzőkkel, amelyek egyaránt összhangban vannak az Éden folyóinak bibliai leírásával és a földi kert koráni koncepciójával - írta a Daily Mail.