Az önkéntes remeték élete - A hikikomorik rejtélyes története

Ki ne vágyott volna már arra, hogy kikapcsolja a telefonját, lemondja a programjait, vegyen egy doboz fagyit, bezárkózzon és felszívódjon mindenki elől egy hétvégére? Létezik azonban a visszavonulásnak egy olyan szélsőséges formája, amely bár szabadságot ígér a mindennapok elvárásaitól, valójában a saját cellánkba zár minket. A hikikomorik élete erről mesél. 

• Életünket felváltva szövik át az értesítések, a számlák, az előfizetések, a munkahelyi elvárások és a társas kötelezettségek.
• A lelassulás luxusa annál kecsegtetőbb programnak tűnik, minél inkább felgyorsul a világunk. Így talán nem is olyan meglepő, hogy egyre nagyobb figyelmet kap a tudatos nemet mondás gyakorlata. 
• Egy rövid kitérő a hétköznapok megszámlálhatatlan teendőitől segít feltöltődni és csökkenteni a stresszt, hogy megújult erővel térhessünk vissza a megszokott menetrendhez. Na de mi van akkor, amikor az visszavonulás már nem csupán egy órára, napra vagy hétre szól?
• A hikikomorik akár évekre is elszigetelik magukat a valóságtól. Eláruljuk, mi az oka és következménye a 21. század önkéntes remeteéletének! 

Mi a hikikomori jelentése?

A hikikomori egy japán szó, amely tükörfordításban visszahúzódást vagy elzárkózást jelent. A jelenség azonban azokat az embereket jelöli, akik legalább fél éven át szándékosan kerülnek mindennemű társas érintkezést, és idejük teljes vagy túlnyomó részét lakásukban töltik. Szó szerint! Sokan közülük még a szobájukat sem hagyják el. Többségük nem azért választja az otthon örök kényelmét, mert nem vágyik társas kapcsolatokra vagy lusta, hanem mert úgy érzik, képtelenek megküzdeni a külvilág elvárásaival, a nyomással és az ezek által kiváltott szorongással. A bezárkózás menedéket, egyfajta védekezési stratégiát jelent, amely kezdetben talán megkönnyebbülést, később azonban egyre nagyobb mértékű elszigetelődést hoz létre. Így a napokból hetek, a hetekből hónapok lesznek - írja a Fanny magazin.   

Hogyan néz ki a japán remeték élete?

A hikikomorik életvitelének kialakulásában gyakran olyan lelki nehézségek játszanak szerepet, mint a depresszió, a szociális szorongás, a teljesítménykényszer, az alacsony önértékelés vagy a kudarctól való megrögzött félelem. Az érintettek egyre több időt töltenek a négy fal között, amitől a szorongásuk erősödni kezd. Az elszigetelődés öngerjesztő folyamatában találják magukat: minél tovább maradnak távol a való világtól, annál hosszabbnak tűnik a visszavezető út. 

Az online terek még jobban növelik a hikikomori gyakorlatát

Az online jelenlét ráadásul lehetővé teszi, hogy úgy dolgozzanak, tanuljanak vagy szórakozzanak, hogy közben át sem lépik a küszöböt. Ez akár kényelmes életnek is tűnhet, de a valóság ennél keményebb, hiszen helyzetük valójában közel sem a szabad akaratot példázza. Kezdetben csak egy-egy kellemetlen helyzetet próbálnak elkerülni, szabadidős tevékenységeket, találkozókat mondanak le, később azonban már egy bevásárlás is komoly megpróbáltatást jelent számukra. Végül pedig valós jelenlétet igénylő munkájukkal vagy tanulmányaikkal is felhagynak, és saját otthonuk rabjaivá válnak. 

Hány embert érint a japán elzárkózás?

Japánban a 15–64 éves korosztályból közel másfél millió ember érintett a hikikomori állapotában, és bár a jelenséget először náluk figyelték meg, mára Európában és az Egyesült Államokban is találkozni hasonló esetekkel. Kezdetben a fiatalok körében volt jellemző, de felnőttkorban, sőt későbbi életszakaszokban is megjelenhet. Tehát véletlenül sem csak otthonülő, lusta tinédzserekről van szó, akik a telefonjukat nyomkodják. Az érintettek köre szerteágazó: diákok, friss diplomások, dolgozó vagy épp nyugdíjas felnőttek egyaránt kerülhetnek ebbe a helyzetbe. A közös bennük csupán az a tapasztalat, hogy a külvilággal való kapcsolódás nehezebbnek bizonyult, mint a teljes elszigetelődés. Megfelelő támogatással és apró lépésekben azonban sokuknak sikerül újra bekapcsolódniuk a társas életbe.