Ötszáz éves agyag felhőkarcolók állnak a sivatagban, de komoly veszélybe kerültek

• Ősi magasházak: a jemeni Shibam városában mintegy ötszáz, 25-30 méter magas agyagtégla épület áll, amelyek a világ legidősebb felhőkarcolói.
• Tudatos tervezés: a védelemre szolgáló városfalak miatti helyhiány kényszerítette ki a függőleges építkezést és az alsó szinttől felfelé vékonyodó falak technikáját.
• Veszélyeztetett örökség: az esőzések, a karbantartás hiánya és a fegyveres konfliktusok miatt az UNESCO Világörökségi helyszín fennmaradása veszélyben forog.

Shibam, a jemeni sivatag közepén található történelmi város az építészet egyik legkülönlegesebb csodája. A településen körülbelül ötszáz, agyagtéglákból emelt épület sorakozik szorosan egymás mellett, amelyek magassága eléri a 25-30 métert is. Ez a különleges, függőleges építkezési mód szinte egyedülálló a világon, hiszen a felhőkarcoló építészet ezen ősi formája teljes egészében természetes és látszólag törékeny alapanyagból készült. A sivatagi környezet és a szűkös helyhatárok kényszerítették ki ezt az építészeti megoldást, amellyel a helyiek maximálisan kihasználták a rendelkezésre álló területet. Az így létrejött lenyűgöző városkép miatt a települést méltán nevezik a sivatag Manhattanjének.

Miért épült agyagból felhőkarcoló a jemeni sivatagban?

A várost védőfal veszi körül, így a behatárolt területen a lakosság növekedésével párhuzamosan nem kifelé, hanem felfelé tudtak csak terjeszkedni. Az építmények szerkezete mérnöki szempontból is átgondolt: a falak a magasabb szintek felé haladva egyre vékonyabbak lesznek, míg a stabilitást a belső fagerendák biztosítják.

A belső elrendezés a mindennapi funkciókat követi. Az alsó szinteken a raktárak és az állatok helyiségei kaptak helyet, felettük a fogadószobák és a fürdők találhatók, míg a legfelső szinteken élnek a családok. A tetőteraszok kiemelt szerepet játszanak a mindennapokban, hiszen a hűvösebb esti órákban a közösségi élet a magasba helyeződik át, menedéket nyújtva a sivatagi hőség elől.

Kereskedelmi központból veszélyeztetett kulturális örökség

Shibam gyökerei a régmúltba nyúlnak vissza, amikor a tömjénút egyik meghatározó kereskedelmi állomásaként működött a Hadramaut-völgyben. A kereskedők innen irányították az Arábia, Afrika és a Mediterráneum közötti áruforgalmat.

A ma látható városszerkezet és a jellegzetes épületek többsége a XVI. században nyerte el végleges formáját. Ezzel a teljesítménnyel Shibam a világ legrégebbi magasépítésű városa, és ezen a címen a Guinness Rekordok Könyvében is szerepel. Az UNESCO 1982-ben választotta a kulturális Világörökség részévé.

A természetes alapanyag ugyanakkor rendkívül érzékeny az időjárás viszontagságaira. Az esőzések, a nedvesség és az erózió folyamatosan megbontja a vakolatot, emiatt a falakat rendszeresen karban kell tartani és újra kell vakolni. A folyamatos ápolást azonban nehezíti a pénzhiány és a szakképzett munkaerő hiánya, ráadásul sok lakó elköltözik a kényelmetlennek ítélt történelmi épületekből. A helyzetet a térségben zajló fegyveres konfliktusok is nehezítik, így az egyedülálló agyagváros fennmaradása komoly veszélybe került.

Nézd meg a videót is erről a különleges városról:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: