
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a BorsÖngyógyszerezés és felelőtlen antibiotikum-használat jellemzi a magyar lakosságot ellenére annak, hogy az egészségügyben egyre jobban próbálják tudatosítani az emberekben: az antibiotikumok kizárólag bakterális fertőzések kezelésére alkalmasak szigorú orvosi felügyelet mellett. A lakosság jó része máig úgy vélekedik, ahogy az emberek az ilyen típusú gyógyszerek 1960-as, '70-es és '80-as évekbeli felfutása idején, vagyis hogy az antibiotikumok már-már csodaszerként szinte minden betegségre gyógyírt jelentenek. A készítmények felelőtlen és túlzott használata azonban egyre ellenállóbb kórokozók kifejlődéséhez vezet. Az Európai Antibiotikum Nap november 18-án nemcsak erre, hanem arra is felhívja a figyelmet, mennyire fontos az antibiotikumok tudatos alkalmazása.

Az Európai Antibiotikum Napot minden évben november 18-án tartják az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) kezdeményezésére. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet az antibiotikumok megfontolt, felelős használatára az egészségügyi szakemberek és a lakosság körében, valamint hogy rámutasson: az antibiotikumok túlzott vagy helytelen használata miatt a baktériumok ellenállóvá válnak, így a korábban egyszerűen gyógyítható fertőzések újra veszélyessé válhatnak.
„A társadalom nagy része iskolázottságtól függetlenül azt gondolja, hogy az antibiotikumoknak gyulladás- és lázcsökkentő hatása van” – kezdte az Origónak dr. Makkos András háziorvos. „Megdöbbentően mély a tájékozatlanság, aminek hatására sajnos továbbra is jellemző hazánkban a túlzott antibiotikum-használat. Habár próbáljuk csökkenteni a tendenciát, a legtöbb esetben a betegek nyomására kerülnek felírásra a készítmények” – állította a szakember, kifejtve, hogy sokan eleve antibiotikumért telefonálnak jelezve, hogy ők otthon már szedni kezdtek egy gyógyszert.
„Az antibiotikumokat kizárólag orvosi vizsgálatot követően, a gyógyszer szükségességének megállapítása után, orvosi utasítás szerint szabad alkalmazni, a terápia megkezdését követően pedig a kúrát be kell fejezni, vagyis végig kell szedni az előírt adagot. Ha egy beteg betelefonál, hogy már két napja szedni kezdett egy otthon eltárolt antibiotikumot, a kollégák sokszor kínjukban felírják a teljes adagot, hogy szedődjön végig a gyógyszer. Ez a jó szándék azonban elindít egy ördögi kört. Habár maga az orvosi szemlélet változott, hiszen nem célunk rezisztens törzsek kialakulása, mi sem vagyunk elég ellenállóak. Szigorúbbnak kell lennünk, és a lehetőségeinkhez mérten oktatnunk kell a betegeket, el kell nekik magyaráznunk, hogy ha nem szükséges, akkor miért nem írunk fel antibiotikumot” – fejtette ki a háziorvos.
Dr. Makkos András elmondta, hogy sokan önbecsapásban vannak, ha ugyanis vírusos betegséggel küzdenek, akkor a tünetek a harmadik nap után maguktól enyhülnek, ám ha időközben valaki beszedte a házi patikában őrzött antibiotikumot, tévesen azt gondolhatja, hogy attól lett jobban.
„Az őszi-téli szezonban jellemző felsőlégúti, illetve hányásos-hasmenéses megbetegedéseket, sőt még a mandulagyulladásokat is 95 százalékban vírus okozza, de sokszor a húgyúti fertőzések hátterében is vírus áll. Vírusos megbetegedés esetén a szervezet öngyógyító képessége játszik fontos szerepet. Az antibiotikumnak az ilyen betegségekre nincs hatása, a mellékhatásai ugyanakkor könnyen jelentkezhetnek. Mivel a bélrendszerünkben baktériumok élnek, az antibiotikumokban pedig baktériumokra káros hatóanyagok vannak, így antibiotikum-terápia alkalmával károsodhat a mikrobiom. Éppen ezért antibiotikumok mellé mindig célszerű pre-, illetve probiotikumot szedni. Sajnos előfordulhat, hogy a nagy arányban betegséget okozó, sok esetben a bélflórában is megtalálható baktériumok, mint például a Clostridium difficile, életben maradnak és túlszaporodnak, ami vastagbélgyulladáshoz és ahhoz kapcsolódó véres hasmenés kialakulásához vezethet. Vannak ugyan erre is hatékony egyéb antibiotikumok, de ha a helyzet nem javul, csak eszkalálódik, végső esetben széklettranszplantációra lehet szükség” – figyelmeztetett dr. Makkos András.
Mindennek következtében az egyik legfontosabb dolog a türelem. Egy betegség kialakulását követően az első három napban biztos nincs szükség antibiotikumra. Ebben az időszakban elegendő a tünetek kezelése, a fájdalomcsillapítás, sok folyadékfogyasztás, C- és D-vitamin szedése, jelentős orrfolyás esetén orrspray, szükséges esetén pedig hurutoldó alkalmazása, illetve sós vizes gargalizálás. Ha a panaszok három nap múltán is fennállnak és a láz sem csillapodik, alaposabb orvosi kivizsgálásra van szükség.

„Ha valakinek a 4., 5. napra sem javul érdemben az állapota, esetleg lázas marad, az már felveti bakteriális felülfertőződés lehetőségét. Ilyen esetben szükség lehet antibiotikumra, de erről orvosnak kell döntenie, és lehetőség szerint olyan készítményt választania, amely szűk spektrumú és célzott kezelést biztosít kevés mellékhatással. Így nem fog rezisztenciát kialakítani és a bélmikrobiomot is kíméli” – mutatott rá a doktor, hozzátéve, hogy azért is fontos az orvosi kontroll, mert a gyógyszerszedés megkezdését követően 48-72 órának el kell telnie ahhoz, hogy kiderüljön, hatásos-e a felírt készítmény.
A nyugati világban egy időben nagyon elterjedt egy széles spektrumú, vagyis sok betegséget, sokféle baktériumtörzset lefedő antibiotikum-készítmény. Idővel egyre több rezisztencia problémát jelentettek, így a gyógyszer felírását visszaszorították. Ennek eredményeképp csökkent a rezisztencia, és egyre több baktériumtörzs újra érzékennyé vált a készítményre. Ebből kitűnően látszik, hogy az antibiotikumok túlzott használata ellenállóvá teszi a kórokozókat, ám a gyógyszerek felírásának csökkentésével a folyamat visszafordítható.
Dr. Makkos András háziorvos szerint bizonyos szuperrezisztens baktériumok esetén előfordulhat, hogy a rezisztencia megmarad, ám a készítmények tudatos alkalmazása és a felírások csökkentése biztosíthatja, hogy kevesebb kórokozó váljon szuperrezisztenssé. Szerencsére ma már ezektől a baktériumoktól is meg lehet szabadulni, ám a mód fejtörést okozhat.
„A baktérium kitenyésztése során megállapítható, hogy az adott kórokozó melyik antibiotikummal szemben vált ellenállóvá, és melyikre érzékeny. Amelyikre az, azzal el lehet indítani a kezelést. Szerencsére úgynevezett tartalék antibiotikumok is léteznek, ám ha olyan baktérium kerül az orvosok útjába, hogy önmagában már egy készítmény sem hatásos, a különféle gyógyszerek kombinációja, esetleg helyben alkalmazott nagyobb dózis még segíthet. Ezek nagyon ritka esetek, de a legtöbbször van megoldás. Kivétel azonban, ha a beteg az állapotából kifolyólag nem bírna egy intenzívebb kezelést, mert a mája vagy a veséje nem elég erős” – magyarázta dr. Makkos András.
Hogyan szedjem az antibiotikumot?
Fontos! A gyógyszer korai elhagyása visszaesést okozhat, valamint elősegítheti rezisztens törzsek kialakulását. Ha az adott személyt a szervezetében túlélő baktériumok már nem is betegítik vissza, a rezisztens törzsek hordozójává válhat és továbbadhatja azokat.
(Cikkünk nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, a diagnózist és a szakszerű kezelést!)
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.