Hatalmas a felfedezés: az emberi agy valójában nem egy, hanem két különálló szerv

Ha úgy érzed, hogy gyakran még a legkisebb döntésekben is bizonytalan vagy, most végre kiderülhetett, miért. Egy tanulmány ugyanis rávilágított arra, hogy az emberi agy valójában két különálló szervből áll, amelyeket egybecsomagoltak – ez a felfedezés pedig kaput nyithat a bénító motoros neuronbetegségek kutatása előtt.

Több betegségre adhat választ az új tanulmány

Az amerikai Stanford Egyetem tudósai felfedezték, hogy az emberi agy két ősi idegrendszerből áll. Pontosabban az utóagy szabályozza az életben tartó automatikus funkciókat – például a légzést, az alvást és a szívverést –, míg a felsőbb agy (az előagy és a középagy) a magasabb szintű gondolkodásért, így a nyelvért, a tudatosságért és az absztrakt gondolkodásért felel.

A kutatók úgy vélik, hogy az evolúció során az agynak ez a két része elkülönült – hasonlóan ahhoz, ahogyan a medúzáknak is két idegrendszerük van –, de ma már együtt dolgoznak.

A tanulmány szerint a két rész több millió évvel ezelőtt egymástól függetlenül fejlődött ki, de jelenleg zökkenőmentesen működik együtt.

– mondta Dr. Kyle Loh, a tanulmány egyik szerzője.

Annak ellenére, hogy az emberi agy az előagyból, a középagyból és az utóagyból áll, a tudósoknak eddig nehézséget okozott az utóagyi neuronok laboratóriumi növesztése. Ez komolyan korlátozta az agytörzs betegségeivel – többek között a gerincvelői izomsorvadással (SMA) és az ALS-sel – kapcsolatos kutatásokat. Az új tanulmányban épp erre próbáltak megoldást találni.

Két külön szervként funkcionált az agy, majd az evolúció során egybecsomagolódtak

A csapat fejlődő egérembriókat vizsgált, hogy pontosan megértse, mi történik az agy formálódása során. Végül kiderült, hogy az utóagy a többi agyrégiótól teljesen különálló fejlődési útvonalat követ. Az előagyban és a középagyban a fejlődő sejtek egy Otx2 nevű gént, míg az utóagyban fejlődő sejtek egy Gbx2 nevű gént fejeznek ki.

– erősítette meg Dr. Loh.

Ráadásul a kutatók alapvetően eltérő DNS-csomagolási formákat találtak a régiók között.

– fejtette ki Dr. Rayyan Jokhai, a tanulmány társszerzője.

Ez a tudás lehetővé tette a kutatók számára, hogy első alkalommal hozzanak létre működőképes utóagyi motoros neuronokat laboratóriumban. Ez megnyithatja az utat számos súlyos, legyengítő betegség kutatása előtt.

Hipotézisük teszteléséhez a kutatók több mint 550 millió évvel ezelőttre is visszatekintettek az evolúció nyomon követése érdekében. Ugyanezt a kétféle eredetű agyi mintázatot találták csirkékben, zebrahalakban és még makkférgekben is – azokban az apró, óceánfenéken élő lényekben, amelyek az ember távoli közös őseivel rendelkeznek.

– idézte Dr. Loh szavait a Daily Mail.