
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a BorsA 2,5 kilométer hosszú, 96,5 hektár területű Margit-sziget Budapest egyik ékköve, amely évszázadok óta szolgál menedékként a város zajától. De miről mesél a sziget története, milyen legendák kötődnek hozzá, és mit érdemes megnézni, ha ellátogatunk ide? Ebben a cikkben végigkalauzolunk a sziget múltján, elmeséljük a Margit-sziget titkait, és megmutatjuk, miért érdemes újra és újra visszatérni ide, akár egy nyugodt sétára, akár egy családi piknikre.

A Margit-sziget eredetileg három szigetből állt: a fő szigetből, illetve a déli csúcsnál, a budai oldalon lévő Festő-szigetből, illetve az északi csúcsnál található Fürdő-szigetből. A XIX. század végére előbbit feltöltötték és hozzákapcsolták a fő szigethez, utóbbit pedig elkotorták.
A sziget mai elnevezése Árpád-házi Szent Margitra vezethető vissza, aki IV. Béla király lánya volt, és az apja által a szigeten alapított Boldogasszony domonkos apácakolostorban élt a XIII. században. Ekkoriban a sziget várakkal, templomokkal, kolostorokkal és feltehetőleg legalább egy faluval beépült hely volt.
A középkorban a sziget – akkoriban Nyulak szigete néven – lassan veszített jelentőségéből, és leginkább csak apácák és papok maradtak rajta. A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett, majd a XIX. században kezdett újraéledni, amikor a városlakók számára pihenő- és szabadidős területként kezdték használni, Arany János például 1877–82 között minden nyarát a szigeten töltötte, de rajongott érte Jókai Mór, Wekerle Sándor, Jászai Mari és Szerb Antal is.
A XX. században a Margit-sziget Budapest egyik legfontosabb zöldterületévé vált, ahol parkok, sportpályák és kulturális helyszínek sorakoznak. A sziget ma is a város egyik legkedveltebb kirándulóhelye, ahol a természet és a történelem tökéletes harmóniában egészítik ki egymást.
Nemcsak a történelem, hanem a hozzá kapcsolódó legendák is gazdagítják a Margit-sziget hangulatát. Az egyik legismertebb történet Szent Margit alakjához kötődik, aki állítólag a szigeten élt remeteként, és csodás gyógyító képességekkel bírt. A helyiek szerint a sziget egyes pontjain még ma is érezhető a szent jelenléte.
Egy másik érdekes legenda a sziget alatt húzódó titkos alagútrendszerről szól, amely a középkorban a kolostort köthette össze a várossal. Bár a kutatások nem igazolták teljesen az alagutak létezését, a történet tovább él a helyiek és a látogatók meséiben.

A Margit-sziget nemcsak történelmi helyszín, hanem rengeteg látnivalót kínál a mai látogatóknak is. Így a történelmi zárdák és kolostorok maradványai – a premontrei konvent, a domonkos és ferences rendi kolostorromok – mellett számos világi rendeltetésű épület is található itt.
A sziget egyik legnépszerűbb pontja az 1911-re elkészült Víztorony, amely nemcsak a sziget vízellátását szolgálta, hanem ma már kilátóként is funkcionál, ahonnan páratlan panoráma nyílik a Dunára és a városra. A Víztorony alatt, illetve mellett a Szabad Tér Színház működik, illetve galériaként is funkcionál.
A sziget Margit híd felőli csúcsánál található a Zenélő Szökőkút, amely különösen nyáron vonzza a családokat és a romantikázó párokat. Az északi csúcsnál pedig egy másik díszkút, az 1936-ban épült Bodor-kút (Zenélőkút) található. A sziget talán legmutatósabb része az ez utóbbi kút mellett a 70-es években kialakított Szikla- és Japánkert, amelyet 2014-ben újítottak fel. A kis tavak, a csörgedező patak, a fahidak, a kerámia lámpások, a színes koi pontyok és a gondozott park ideális helyszínt biztosítanak egy nyugodt sétához vagy egy piknikhez.
Két patinás szálloda is helyet kapott a Margit-szigeten, így a Thermal Hotel Margitsziget, illetve a Monarchia hangulatát sugalló elegáns Grand Hotel Margitsziget, melyet ősöreg platánfák ölelnek körbe. A sziget közepét az elbűvölő, francia barokk stílusú Rózsakert, illetve az angolkert foglalja el, ahol 8500 fát ültettek el, köztük olyan fajokkal, mint a Távol-Keletről származó kínai mamutfenyő, amerikai mocsári ciprus, illetve a különleges terméséről nevezetes narancseperfa.
A sziget pesti oldalán találjuk a főként a kisgyermekes családok körében rendkívül népszerű vadaskertet, vagy más néven kisállatkertet, ahol vízimadarak, díszmadarak (Bahama, mandarin és a kisasszony récék, ázsiai selyemtyúkok, pávák, baglyok, gólyák, illetve pónilovak, dámszarvasok, nyulak láthatók. Vigyázat! A gyerekeket elég nehéz lesz innen elcsalogatni!
Ha pedig egy kis mozgásra vágyunk, a Margit-szigeten futópályák, kerékpárutak, sportpályák, illetve uszodák – a Palatinus, illetve a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, utóbbi a magyar vízilabda sport fellegváraként – is várják a sportkedvelőket. A sziget egész évben nyitva áll, és mindig kínál valami újat, legyen szó egy kulturális eseményről vagy egy egyszerű, csendes délutánról.
Akár egyedül, akár családdal, barátokkal érkezünk, a sziget mindig képes feltölteni és elvarázsolni. A város közepén, mégis távol a zajtól, a Margit-sziget egy kis menedék, ahol a természet, a történelem és a legendák együtt alkotnak különleges atmoszférát.
Ha Budapesten jársz, szánj rá egy délutánt, és fedezd fel a Margit-sziget titkait. Sétálj a fák alatt, hallgasd a madarak csicsergését, és hagyd, hogy a sziget meséi magukkal ragadjanak.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.