Kívül mesebeli, belül tele van titkokkal ez a magyar kastély

• A gyulai téglavárral szemben álló kastély történetét három birtokos család és két tűzvész alakította.
• A földszinti barokk nagykonyha a személyzet munkáját, az emeleti szalonok a főúri család hétköznapjait idézik fel.
• Az egykori Víztorony kilátójából a gyulai várra és a kastélyparkra látni, a két épület kiállításaira pedig közös belépő is váltható.

A gyulai Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély a középkori téglavárral szemben, az egykori huszárvár területén áll. Nevét arról a három családról kapta, amelynek tagjai az évszázadok során birtokolták és átépítették. A rezidencia a második világháború után állami tulajdonba került, és egy ideig csecsemőotthon működött benne. A felújított épület 2016-ban nyílt meg látogatóközpontként.

Mit kínál a gyulai Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély?

Az állandó kiállítás két szinten mutatja be a kastély mindennapjait. A földszinten a személyzet munkájával ismerkedhetsz meg, és bejárhatod a felújításkor feltárt barokk nagykonyhát. Az emeleten külön férfi- és női szalon idézi fel, hogyan fogadtak vendégeket és mivel töltötték szabadidejüket a kastély lakói. A tárlaton korabeli használati tárgyak és interaktív bemutatók segítenek megérteni, mennyi munka kellett egy ekkora háztartás működtetéséhez.

A kastély két tornya kívülről hasonlít egymásra, de eltérő korból származnak. A Török-torony alsó része a huszárvár egykori kapuját őrzi, amelyet a Harruckernek idején barokk toronnyá építettek át. A másik oldalon álló, később emelt és a XX. században újjáépített Víztoronyban ma kilátó működik. Fentről jól látszik a szemben álló gyulai vár, a kastély és az egykori park területe. A vár és a kastély kiállításaira közös belépő is váltható.

Két tűzvész és három család

Az első kastély a XVIII. században, a gyulai uradalmat megszerző Harruckern család idején épült. Az épület 1795-ben leégett, majd az újjáépítés után az 1801-es nagy gyulai tűzvészben ismét megsérült. A Wenckheim család Czigler Antal tervei alapján állíttatta helyre, később pedig lovardával és cselédszárnnyal bővítette a rezidenciát.

A kastélyban 1857-ben Ferenc József és Erzsébet királyné is megfordult. Néhány évvel később itt tanult festeni a fiatal Munkácsy Mihály Szamossy Elek mellett.

A kastély az Almásyakhoz Wenckheim Stefánia és Almásy Kálmán házassága révén került. Az oldalszárnyak a XX. század elején kaptak emeletet, és az épület ekkor nyerte el mai formáját. A hajdani birtok egy részét ma a Gyulai Várfürdő foglalja el. Az egykori fedett lovarda épületében ma is úszómedence van, így a kastély egyik régi melléképületét fürdőzés közben is láthatod.

Ha egy hétvégét töltesz Gyulán, a kastély után érdemes időt hagynod a belvárosra is. Egy séta az Élővíz-csatorna mentén jó lezárása a napnak. 

Nézd meg a videót is a kastélyról:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: