Több száz emberi csontváz hever a Himalája titokzatos tavában – a tudósokat is megdöbbentette a felfedezés

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Bors Rejtélyes halálesetek
PUBLIKÁLÁS: 2026. november 17. 19:30
Több száz emberi csontváz rejtőzik egy apró tóban, több mint ötezer méterrel a tengerszint felett, a Himalája hegyei között. A Csontváz-tó rejtélye évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat, a legújabb genetikai vizsgálatok pedig egészen váratlan eredményt hoztak: az áldozatok különböző földrajzi térségekből származtak, és akár ezer év is elválaszthatta halálukat.
Szekáry Zsuzsanna
szerkesztő-újságíró
A szerző cikkei
  • A Himalájában található Roopkund-tó környékén több száz ember maradványait fedezték fel.
  • A DNS-vizsgálatok három eltérő genetikai hátterű csoportot azonosítottak, amelyek tagjai nem ugyanabban az időszakban haltak meg.
  • A halálesetek pontos oka továbbra sem ismert: a pusztító jégeső csak az egyik lehetséges magyarázat.

Az indiai Uttarakhand államban, mintegy 5029 méteres tengerszint feletti magasságban található a Roopkund-tó, amelyet a világ Csontváz-tóként ismer. Az alig 40 méter átmérőjű magashegyi tó első pillantásra nem különbözik a Himalája más, hóval és sziklákkal körülvett tavaitól. Amikor azonban elolvad a hó és a jég, emberi csontok és koponyák válnak láthatóvá a partján és a vízben. A helyszínen több száz ember maradványait találták meg, amelyek eredete sokáig megmagyarázhatatlannak tűnt. A leletekre 1942-ben figyelt fel a hatóságok egyik erdészeti tisztviselője. A második világháború idején felmerült, hogy katonák maradványairól lehet szó, a későbbi vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy a csontok egy része jóval régebbi. 

A Csontváz-tó a Himalája hegyei között rejtőzik
A Himalája hegyei között rejtőzik a Csontváz-tó, amely több száz emberi maradvány végső nyughelye
Fotó:   123RF

A Csontváz-tó rejtélye: hátborzongató felfedezés a Himalájában 

A helyi hagyomány a tragédiát Nanda Devi istennő haragjával magyarázza. A legenda szerint egy király, várandós felesége és népes kísérete zarándoklatra indult, ám tiszteletlen viselkedésükkel feldühítették az istennőt. Nanda Devi büntetésül hatalmas jégesőt zúdított rájuk, amelyben mindannyian életüket vesztették.

A történet évszázadokon át fennmaradt, és a kutatók is vizsgálták, lehet-e valóságalapja. Egyes csontokon valóban olyan sérüléseket találtak, amelyek összefügghetnek egy heves jégesővel. A tudomány azonban nem igazolta, hogy valamennyi áldozattal ilyen természeti katasztrófa végzett volna.

A DNS-vizsgálat megdöbbentő eredményt hozott

A rejtély kutatásában 2019-ben következett be jelentős fordulat. Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Communications folyóiratban publikálta 38 emberi maradvány genetikai elemzésének eredményeit. 

A tudósok három, egymástól eltérő genetikai hátterű csoportot azonosítottak:

  • 23 ember genetikai öröksége a mai dél-ázsiai népességek változatosságába illeszkedett.
  • 14 ember genetikai háttere a Földközi-tenger keleti térségének, különösen a mai Görögország és Kréta lakosságának genetikai mintázatához állt közel.
  • Egy ember kelet- vagy délkelet-ázsiai eredetre utaló genetikai jellemzőket hordozott.

A radiokarbonos kormeghatározás még nagyobb meglepetést okozott. A dél-ázsiai csoport maradványai nagyjából a 7–10. századból, míg a másik két csoport tagjai jóval későbbről, megközelítőleg a 17–20. századból származtak. A kutatási eredmények összefoglalóan körülbelül 800-ra és 1800-ra helyezik a két fő időszakot.

Ez azt jelenti, hogy a tó környékén talált emberek nem egyetlen katasztrófában haltak meg. Sőt, a korábbi csoporton belül is lehettek időben elkülönülő halálesetek.

Mi okozhatta a több száz ember halálát?

A kutatók szerint a korábbi, dél-ázsiai eredetű áldozatok egy része zarándok lehetett. A tó ugyanis a Nanda Devi istennő tiszteletéhez kapcsolódó zarándokút közelében fekszik.

A kelet-mediterrán genetikai hátterű emberek jelenléte azonban továbbra is különösen nehezen magyarázható. A kutatók nem tudták megállapítani, pontosan kik voltak, miért érkeztek a Himalája távoli vidékére, és milyen körülmények között vesztették életüket.

A jégeső-elméletet bizonyos csontsérülések alátámaszthatják, de más lehetőségeket, például a magashegyi környezetben bekövetkezett baleseteket sem lehet kizárni. A 2019-es kutatás egyértelműen jelezte, hogy a halálokokat nem sikerült minden csoport esetében tisztázni.

A Himalája egyik legkülönösebb rejtélye ma is megoldatlan

A Roopkund-tó a különleges természeti környezet és a hátborzongató leletek miatt régóta felkelti a túrázók és a kutatók érdeklődését. A nagy magasság, a kiszámíthatatlan időjárás és a nehéz terepviszonyok azonban komoly veszélyeket jelentenek, a térség látogatását pedig természetvédelmi korlátozások is érinthetik.

A tudomány ma már sokkal többet tud a Csontváz-tó áldozatairól, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A genetikai kutatások megcáfolták az egyetlen tömeges tragédiáról szóló elképzelést, ám egy új kérdést is felvetettek: hogyan kerülhettek egymástól ennyire különböző származású emberek ugyanahhoz az eldugott himalájai tóhoz?

Erre egyelőre nincs biztos válasz. A Csontváz-tó rejtélye tehát tovább él, de ma már nem csupán legendák, hanem tudományos bizonyítékok alapján kereshetjük a magyarázatot.

Az alábbi videóból még többet megtudhatsz a témáról:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.