
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a BorsAz indiai Uttarakhand államban, mintegy 5029 méteres tengerszint feletti magasságban található a Roopkund-tó, amelyet a világ Csontváz-tóként ismer. Az alig 40 méter átmérőjű magashegyi tó első pillantásra nem különbözik a Himalája más, hóval és sziklákkal körülvett tavaitól. Amikor azonban elolvad a hó és a jég, emberi csontok és koponyák válnak láthatóvá a partján és a vízben. A helyszínen több száz ember maradványait találták meg, amelyek eredete sokáig megmagyarázhatatlannak tűnt. A leletekre 1942-ben figyelt fel a hatóságok egyik erdészeti tisztviselője. A második világháború idején felmerült, hogy katonák maradványairól lehet szó, a későbbi vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy a csontok egy része jóval régebbi.

A helyi hagyomány a tragédiát Nanda Devi istennő haragjával magyarázza. A legenda szerint egy király, várandós felesége és népes kísérete zarándoklatra indult, ám tiszteletlen viselkedésükkel feldühítették az istennőt. Nanda Devi büntetésül hatalmas jégesőt zúdított rájuk, amelyben mindannyian életüket vesztették.
A történet évszázadokon át fennmaradt, és a kutatók is vizsgálták, lehet-e valóságalapja. Egyes csontokon valóban olyan sérüléseket találtak, amelyek összefügghetnek egy heves jégesővel. A tudomány azonban nem igazolta, hogy valamennyi áldozattal ilyen természeti katasztrófa végzett volna.
A rejtély kutatásában 2019-ben következett be jelentős fordulat. Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Communications folyóiratban publikálta 38 emberi maradvány genetikai elemzésének eredményeit.
A radiokarbonos kormeghatározás még nagyobb meglepetést okozott. A dél-ázsiai csoport maradványai nagyjából a 7–10. századból, míg a másik két csoport tagjai jóval későbbről, megközelítőleg a 17–20. századból származtak. A kutatási eredmények összefoglalóan körülbelül 800-ra és 1800-ra helyezik a két fő időszakot.
Ez azt jelenti, hogy a tó környékén talált emberek nem egyetlen katasztrófában haltak meg. Sőt, a korábbi csoporton belül is lehettek időben elkülönülő halálesetek.
A kutatók szerint a korábbi, dél-ázsiai eredetű áldozatok egy része zarándok lehetett. A tó ugyanis a Nanda Devi istennő tiszteletéhez kapcsolódó zarándokút közelében fekszik.
A kelet-mediterrán genetikai hátterű emberek jelenléte azonban továbbra is különösen nehezen magyarázható. A kutatók nem tudták megállapítani, pontosan kik voltak, miért érkeztek a Himalája távoli vidékére, és milyen körülmények között vesztették életüket.
A jégeső-elméletet bizonyos csontsérülések alátámaszthatják, de más lehetőségeket, például a magashegyi környezetben bekövetkezett baleseteket sem lehet kizárni. A 2019-es kutatás egyértelműen jelezte, hogy a halálokokat nem sikerült minden csoport esetében tisztázni.
A Roopkund-tó a különleges természeti környezet és a hátborzongató leletek miatt régóta felkelti a túrázók és a kutatók érdeklődését. A nagy magasság, a kiszámíthatatlan időjárás és a nehéz terepviszonyok azonban komoly veszélyeket jelentenek, a térség látogatását pedig természetvédelmi korlátozások is érinthetik.
A tudomány ma már sokkal többet tud a Csontváz-tó áldozatairól, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A genetikai kutatások megcáfolták az egyetlen tömeges tragédiáról szóló elképzelést, ám egy új kérdést is felvetettek: hogyan kerülhettek egymástól ennyire különböző származású emberek ugyanahhoz az eldugott himalájai tóhoz?
Erre egyelőre nincs biztos válasz. A Csontváz-tó rejtélye tehát tovább él, de ma már nem csupán legendák, hanem tudományos bizonyítékok alapján kereshetjük a magyarázatot.
Az alábbi videóból még többet megtudhatsz a témáról:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.