A nyers hústól a penészes citromig: Sisi horrorisztikus szépségmenüje

A magyarok királynéja, Wittelsbach Erzsébet messze földön híres volt bájos személyiségéről és elbűvölő külsejéről. Karcsú alakja, dús, hosszú hajkoronája és porcelánbőre világszerte mindenkit lenyűgözött, azonban korántsem csak a genetikának köszönhette mindezt. De vajon mi kerül egy császárné arcára, ha a szépség oltárán bármit hajlandó volt feláldozni? Sisi esetében a válasz aligha az lenne, amire egy mai szépségápolási rutin alapján számítanánk. Íme Sisi szépségtitkai.

Sisi szépségtitkai: ma már csak megriadnánk

Órákig ápolta legendás, bokáig érő tincseit, különös diétákat követett, és gondosan őrizte kecses alakját. Ám leginkább házi fiatalító receptjei azok, amelyek igazán próbára teszik a képzeletünket. Ami neki szépségpraktika volt, az ma könnyen egy horrorisztikus kozmetikai menünek tűnhet: akadt köztük nyers hús, csiganyál, zsír és olyan alapanyag is, amelyet a legtöbben gondolkodás nélkül a szemetesbe dobnánk. Ilyen volt például a penészes citrom, amiből általában húsz darabot is használt a fürdővizéhez.

– A gyümölcs savassága lehetséges, hogy már akkoriban is a feszességet, a ragyogást jelképezte, ám ez egyébként egy kifejezetten veszélyes megoldás. Mivel nem bőrbarát pH-jú hámlasztásról beszélünk, helyi alkalmazása káros a bőrnek. Úgy vélem, az erjedt, penészes dolgoknak fertőtlenítő, gyógyító hatást tulajdoníthattak, így kerülhetett a kádba – árulja el a Fanny magazinnak Szabóová Dóra kozmetikai termékfejlesztő és az Okosszépség alapítója, aki hozzáteszi, hogy semmiképp ne keverjünk otthon magunknak hasonló terméket, mivel súlyos égési sérüléseket is szerezhetünk.

De bőven akad még olyan az osztrák uralkodóné igencsak furcsa praktikái közül olyan, amit tilos kipróbálni. Sisi ugyanis éjszakára nyers borjúhús szeleteket tett az arcára, amiket egy bőrmaszkkal rögzített, és így aludt egészen reggelig, hogy megelőzze a ráncok kialakulását.

– Nagy valószínűséggel ez az ötlet a mostanság igencsak népszerű peptides-kollagénes trend ükapja lehetett. Azt gondolhatták, hogy a húsban lévő fehérjék, illetve az azokat alkotó aminosavak és peptidek majd a bőrt is feszessé teszik. Mára már tudjuk, hogy ezek szimplán a krémbe keverve nem dolgoznak a barázdák ellen. A valódi ránctalanító, smart-aging hatáshoz bevizsgált peptides technológiákra van szükség. Fontos, hogy sem nyers húst, sem más, élelmiszer kategóriába tartozó összetevőt ne rakjunk magunkra, hiszen nagy a fertőzés veszélye és a bőrünk nem tud profitálni az otthoni praktikákból – hangsúlyozza a szakértő.

Disznózsír és mályvacukor a tégelyben

Nem csupán a borjúhús, hanem a disznózsír is helyet kapott a fürdőszobájában. A kencéihez egyebek között ezt, valamint mályvacukor-gyökeret is adtak. A korabeli természetes zsiradékokat önmagukban vagy más összetevőkkel keverve alkalmazták arc- és testápolásra.

– Valószínűleg régen is azonosíthatták már, hogy a zsírosabb textúrák védőréteget képeznek a bőrön és puhítják azt, küzdve a nedvességvesztéssel. A mai arckrémek is valamilyen szinten ezeken a védőréteget képző és vízmegkötő összetevőkön alapulnak. Akkor lesz hatékony egy hidratáló, ha ezeket megfelelő arányban tartalmazza. A mályvagyökérben lévő nyálkás anyaghoz pedig szintén a bőr védőrétegét, barrierjét támogató, puhító, hidratáló elvárásokkal nyúlhattak, és sokszor emlegetik népi gyógyászatban is. Fontosnak tartom itt is megemlíteni, hogy a konyhában összekeverhető termékek nem valók a bőrre. A modern, tudományos világban sokan aggódnak a tartósítók és az egyéb összetevők miatt, pedig a valós probléma az otthon kikeverhető, nem bevizsgált termékektől alakulhat ki – teszi hozzá a szakember.

Régi recept, új köntösben

Volt azonban néhány olyan titkos trükkje is Sisinek, amelyek ma is tovább élnek a kozmetikumokban, csak kicsit másképp. Ilyen a csiganyál, amit napjainkban a koreai bőrápolás egyik szuperhatóanyagaként tartanak számon.

– Most is nagyon elterjedt, hasznos összetevő. Néha kissé el is túlozzák a hatékonyságát, ezért fontos, hogy reálisan álljunk hozzá. A mai, kozmetikai célokra használt csiganyál valóban gazdag bőrbarriert támogató, valamint ragyogást fokozó, optimalizáló összetevőkben. Nagy valószínűséggel fényes, síkos mivolta miatt szerették régen is ezzel a hatással összekötni – meséli Dóra. És bár Sisi kencéibe a természetes, egyenesen a csigákból származó változat került, mi otthon csakis professzionális krémekben és szérumokban használjuk a higiénia, valamint a fertőzések elkerülése érdekében.

A 19. század szépségikonjának krémjeit egyébként legtöbbször az udvar patikusa állította elő, a sűrűbb kencékhez glicerint, mandulaolajat, kakaóvajat vagy méhviaszt tettek. Utóbbi egyébként bár furcsán hangzik, a szakértő szerint egyáltalán nem is olyan szokatlan, mint elsőre gondolnánk. Sőt, a mai termékekben is ott lapulhat.

– Méhviaszt már az ókori görögök is használtak. A neves orvos, Galénosz híres „cold cream” receptjében is találkozhatunk vele. Nagyon jól összedolgozza a nedves és az olajos fázist, amihez manapság már profi emulgeálószereket használunk. Kifejezetten okos döntés a régi kozmetikai kémia alapján is – teszi hozzá a szakértő.

Ezt érdemes tőle ellesni!

Sisi beauty-rituáléi ma már egyszerre tűnnek meghökkentőnek és lenyűgözőnek, hiszen több mint száz évvel később egészen más eszközökkel próbáljuk megőrizni bőrünk fiatalságát. Mégis érdekes látni, hogy néhány alapgondolat egyáltalán nem változott: a hidratálás, a bőr védelme és a ragyogó arc iránti vágy ma is ugyanúgy része a szépségápolásnak. A császárné különös titkait viszont inkább érdekes történelmi kuriózumként érdemes megőriznünk – a nyers hús és a penészes citrom pedig maradjon ott, ahol az ő korában is volt: a múltban.