Andi: „A férjem teste volt, de mintha egy másik lélek sugárzott volna a tekintetéből”

• Andi férje a bátyja tragikus halála után hónapokra depresszióba zuhant, majd teljesen megváltozott a viselkedése.
• Az asszony egyre inkább úgy érezte, mintha egy másik lélek költözött volna a férje testébe.
• A hátborzongató változásra a trauma, a gyász és az életközepi válság is magyarázatot adhat, de Andi szerint más lehet a háttérben.

Andi élete fenekestül megváltozott, miután azt vette észre, hogy a férje egyik pillanatról a másikra megváltozott, de vajon mi állhatott a történtek hátterében? Valóban létezhet lélekvándorlás?

Egy elhunyt ember lelke költözhetett Péterbe?

Andi és Péter teljesen átlagos családi életet élt két kamasz gyerekükkel. A negyvenes éveiben járó férfi kifejezetten nyugodt természetű volt, dolgozott, sportolt, szabadidejének jelentős részét a családjával töltötte. Éppen ezért vált annyira szembetűnővé, amikor egy családi tragédia után gyökeresen megváltozott a viselkedése. Andit annyira lesokkolták a tapasztalásai, hogy még az a hátborzongató gondolat is felmerült benne: nem ugyanaz a lélek néz rá férje szeméből, akit addig ismert.

Péter néhány évvel idősebb bátyja, Balázs – akit mindenki Bazsinak hívott – sajnos több pszichés betegséggel küzdött. Borderline személyiségzavart és skizofréniát is diagnosztizáltak nála, emellett rendkívüli hiperaktivitással élt. Párkapcsolatai a pszichés állapota miatt nem igazán alakultak, a családjához azonban nagyon ragaszkodott. Andit különösen szerette, a sógornője volt az egyik kedvence és fő bizalmasa.

A család régóta jogosan aggódott érte, hiszen nem mutatott javulást a mentális állapota. Aztán egy napon bekövetkezett az, amitől valamennyien tartottak: Bazsi önkezével vetett véget az életének. Búcsúlevelet is hagyott, amelyben arról írt, hogy nem bírt tovább együtt élni a belső démonjaival, a hiányérzettel és azokkal a vágyakkal, amelyek sosem teljesülhettek be az életében.

Péter totálisan összeroppant – hónapokig alig akart kimozdulni otthonról, olyan súlyos depresszióba zuhant. Nem érdekelte senki és semmi, csak a felesége és a gyerekei körében érezte biztonságban magát. Andi egyre jobban aggódott érte, de nem akarta sürgetni a gyászfolyamatot. Aztán egyik este olyan meglepetés érte, ami kezdetben nagy örömmel töltötte el: Péter egy pohár borral várta őt otthon.

„Azt mondta, hogy elég volt ebből a vegetációból. Ki akar törni a depresszióból, mert ezt így nem bírja tovább. Bazsi halála rádöbbentette, hogy az élet rövid, és mindent meg kell élnünk, amire csak lehetőségünk van. A testvére ebből szinte semmit sem tapasztalhatott meg az állapota miatt, ő viszont mostantól mindent meg akar kóstolni a világból” - emlékezett vissza Andi.

Csakhogy a „minden” egészen mást jelentett, mint amire az asszony először számított

Péter egyre extrémebb élményekről kezdett beszélni, amelyek teljesen távol álltak az addigi személyiségétől. A bungee jumpingot is ki akarta próbálni, korábban ki nem mondott, meglehetősen bizarr szexuális fantáziáit is szerette volna kiélni – még a swinger klub ötletét is felvetette. Mintha az addig visszafogottan élő férfi hirtelen versenyt kezdett volna futni az idővel.

Menekülés a gyász elől: „Nem ismertem rá a férjemre”

Andi először azt hitte, Péter egyszerűen így próbál menekülni a gyász és a valóság elől. Egy pszichológus ismerősükkel is elbeszélgetett a rémisztő változásokról, aki szerint a háttérben a trauma utóhatása és az életközepi válság állhatott.

Andit azonban valami egészen más sokkal jobban nyugtalanította: férje nemcsak új dolgokra vágyott, hanem a kisugárzása, a gesztusai, időnként még a tekintete is megváltozott – olykor teljesen idegennek tűnt számára. A legmegrázóbb élmény az egyik vad szeretkezésük közben érte, amikor szöget ütött a fejébe, hogy Péter lélekenergiája mintha idegen lett volna a számára.

„Belenéztem Péter szemébe, és kirázott a hideg. A férjem teste feküdt előttem, de mintha egy idegen lélek energiája sugárzott volna belőle. Ami ennél is morbidabb, hogy volt abban a tekintetben valami, ami Bazsira emlékeztetett. Nem tudom megmagyarázni, csak azt mondom, amit abban a pillanatban éreztem” – mesélte. Andi szerint az érzés azóta sem tűnt el teljesen, pedig közel fél év telt el férje radikális megváltozása óta.

Trauma, életközepi válság, vagy valami más?

Ha a pszichológiára támaszkodunk, Péter változására több lehetséges magyarázat is kínálkozik. Egy közeli hozzátartozó öngyilkossága után a gyász, a poszttraumás stressz és a saját halandóságunkkal való szembesülés alapjaiban változtathatja meg azt, hogyan gondolkodunk az életünkről. Péter fejében akár az is szöget üthetett, hogy neki meg kell élnie mindazt, ami a bátyjának sosem sikerült.

Andi mégsem tud szabadulni az „idegen lélek” gondolatától

Egyes távolkeleti vallások és bizonyos spirituális hitrendszerek azt tanítják, hogy az elhunyt lelke nehezen távozik el a földi síkról akkor, ha erős vágyakat, felszámolatlan kötődést vagy befejezetlennek érzett életet hagy maga után. Különösen igaz ez olyan erőszakos halál esetén, mint például az öngyilkosság. A „szellemi megszállás” fogalma is ismerősen csenghet, bár ez egy rendkívül ritka és meglehetősen nehezen dokumentálható jelenség.

Andi valószínűleg sosem kap egyértelmű választ arra, mi történik a férjével

Lehet, hogy a pszichológusnak igaza van, és Péter a testvére halála után egyszerűen rádöbbent, mennyi mindent szeretne még átélni. Talán pont a trauma hozta felszínre benne az addig elfojtott vágyait. Ám amikor Andi belenéz a férje szemébe, ma is eszébe jut az a különös érzés, amely először a hálószobában kerítette hatalmába. Ilyenkor továbbra is azon gondolkodik:

„Mi van, ha Bazsi valóban annyi beteljesületlen vágyat hagyott maga után, hogy a lelke képtelen volt végleg elengedni ezt a világot – és azóta a testvére testébe kapaszkodva éli meg ezeket?”

Ha mélyebben is érdekel a téma, nézd meg ezt a videót: 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: