Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a BorsVajon képes a tartós félelem és a pszichés nyomás annyira felborítani az ember belső egyensúlyát, hogy az már a környezetére is hatással legyen? Bea története egy nehéz szakítással kezdődött, majd különös zajokkal, önmaguktól működésbe lépő elektromos készülékekkel és egyre erősödő rettegéssel folytatódott.

Bea öt évet töltött együtt Janival. A férfi eleinte csak aggódó, a nőt óvó típusnak tűnt, később azonban egyre erősebben kezdte irányítani Bea életét. Tudni akarta, mikor merre jár, kivel találkozik, ha pedig Bea a barátnőivel vagy testvérével szeretett volna programot szervezni, szinte engedélyt kellett kérnie, amiből rendszerint vita lett. A nő többször megpróbált kilépni a kapcsolatból, de Jani mindig visszakönyörögte magát. Ilyenkor bocsánatot kért, változást ígért, máskor viszont azzal próbálta maradásra bírni Beát, hogy fenyegette és degradálta, mondván, nélküle úgysem boldogulna az életben.
Családi és baráti támogatással végül a nő elszánta magát a kilépésre, Jani természetesen nehezen fogadta el a döntését. Egy utolsó veszekedésük során állítólag azt mondta neki, hogy előle nem lehet csak úgy eltűnni, elmenekülni.
Bea nagy nehézségek árán végül elköltözött, ám a megkönnyebbülés helyett állandó készenléti állapotban, idegfeszültségben élt. Az utcán sétálva gyakran hátranézett, esténként többször ellenőrizte az ajtózárat, és minden lépcsőházi neszre összerezzent.
Az első furcsa eset néhány héttel az elköltözése után történt. Késő este megszólalt a kapucsengő, de amikor Bea beleszólt, senki nem válaszolt. Kinézett az ablakon, de az utcán sem látott egy árva lelket.
Néhány nappal később az előszoba érintőkapcsolós lámpája vibrálni kezdett, és a nő szerint a televízió is magától kapcsolódott ki. A bejárati ajtón és az ablakokon pedig rendszeresen kopogást hallott.
Bea megfigyelte, hogy a furcsa jelenségek többnyire akkor történtek, amikor rendkívül zaklatott volt, vagy erősen szorongott. Először biztosra vette, hogy volt párja próbálja őt megfélemlíteni, a legkülönfélébb eszközökkel – akár úgy, hogy valahogy a lakásába is bejut. Kamerát szereltetett a bejárathoz, ám a felvételeken soha nem látott semmi említésre méltót. Villanyszerelőt is hívott, aki átnézte a vezetékeket, de olyan hibát nem talált, ami megmagyarázta volna ezeket az észleléseket.
Bea egyre rosszabb lelkiállapotba került, és egyre kevesebbet aludt. Már nappal is összerezzent a legkisebb zajoktól, az utcán pedig ismeretlenek arcát figyelte. A félelme lassan totális paranoiává alakult: minden apróságban fenyegetést látott.
A fordulatot egy közös ismerős telefonhívása hozta el. Beának ekkor mondták el, hogy volt párja már 2 hónappal korábban külföldre ment dolgozni. Állítólag új kapcsolata is lett, és az elmúlt hetekben biztosan nem járt Magyarországon. Bea utánanézett a hallottaknak, és a történet igaznak bizonyult. A férfi akkor is külföldön tartózkodott, amikor a legkülönösebb észlelések mögött Jani jelenlétére vagy megfélemlítést célzó ígéreteire gyanakodott.
A fiatal nő ekkor kezdte megérteni, hogy talán már nem az exe követi őt, hanem az öt év alatt felhalmozódott félelem húzódhat meg a háttérben – és talán az manifesztál bizonyos jelenségeket. A teste és az idegrendszere továbbra is „vészhelyzeti üzemmódban” működött.

Bea végül egy spirituális tanácsadóhoz fordult, aki paranormális jelenségekkel is foglalkozott. Arra számított, hogy a szakember valamilyen ártó elementáris jelenlétről vagy „rontásról” beszél majd, ám teljesen más magyarázatot kapott. A segítő szerint a folyamatos rettegés olyan rendkívüli idegrendszeri feszültséget teremthet, ami egy nagyon negatív rezgésszintű energia. Egyes metafizikai megfigyelések alapján az emberek extrém erős érzelmi állapotokban olyan elektromos impulzusokat bocsáthatnak ki magukból, amelyek a környezetükre is hatással lehetnek, és akár kisebb zavarokat idézhetnek elő az elektromos készülékek működésében.
Az ilyen, az elmének vagy az intenzív érzelmi állapotnak tulajdonított fizikai hatásokat a parapszichológia a pszichokinézis körébe sorolja. Hozzátette, azért a tartós szorongás és egy mérgező kapcsolat pszichológiai következményeit sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Bea ezután lélekgyógyásztól is segítséget kért a kapcsolatában átélt események feldolgozásához. Ahogy fokozatosan csökkent benne a szorongás, az ijesztő jelenségek is ritkulni kezdtek. Azt ma sem tudja biztosan, mi történt akkoriban a lakásában. Egy dolgot azonban megértett: van, hogy nem a múlt árnyéka követ bennünket tovább, hanem az attól való félelem költözik be az elménkbe és a mindennapjainkba.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.