Kiszámolta a szuperszámítógép, mikor jöhet el a világvége – itt a pontos dátum

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Bors

PUBLIKÁLÁS: 2026. október 03. 19:00

Nem egy apokaliptikus film forgatókönyvéről van szó: tudósok számítógépes modellek segítségével vizsgálták meg, meddig maradhat alkalmas a Föld az élet fenntartására. Az eredmények szerint a világvége ugyan elképzelhetetlenül messze van, a kutatóknak azonban sikerült meghatározniuk, mikor tűnhet el végleg az élet bolygónkról.

N.T.

A szerző cikkei

Akár egy apokaliptikus film forgatókönyvéből is származhatna, egy szuperszámítógép azonban most azt is kiszámolta, mikor jöhet el a világvége.

Világvége: szuperszámítógép számolta ki, mikor érhet véget az élet a Földön

Egy kutatócsoport szuperszámítógép segítségével arra jutott, hogy a földi élet 1 000 002 021-ben szűnhet meg.

A kutatás szerint a Nap egyre növekvő hőmérséklete lassan olyan mértékben változtatja meg bolygónk körülményeit, hogy a Föld végül átlépi az élet fennmaradásához szükséges határt. Kazumi Ozaki és Christopher T. Reinhard 2021-ben, a Nature Geoscience folyóiratban publikált kutatása szerint a Föld légköre idővel elveszíti azt az oxigénmennyiséget, amely az élet fenntartásához szükséges.

A kutatók így fogalmaztak:

A Föld jelenlegi légköre rendkívül oxigéndús, ami bolygónk felszíni bioszférájának távolról is érzékelhető jele. Azt azonban továbbra sem tudjuk pontosan, meddig maradhatnak fenn az oxigén jelenlétére utaló biológiai jelek a Föld légkörében, különösen a távoli jövőt tekintve. Kutatásunkban egy biogeokémiai és éghajlati folyamatokat együttesen vizsgáló modell segítségével elemeztük, várhatóan meddig maradhat oxigénben gazdag a Föld légköre.

A szakemberek tehát egy összetett biogeokémiai és klímamodell segítségével vizsgálták meg, milyen hosszú ideig maradhatnak fenn bolygónkon a jelenlegihez hasonló, oxigénben gazdag légköri viszonyok.

A NASA és a japán Toho Egyetem kutatóit is magában foglaló csapat arra hívta fel a figyelmet, hogy egy bolygó megfelelő légköri oxigénszintje nem tekinthető „állandó” állapotnak. Bár az eredmények elsőre nyugtalanítónak tűnhetnek, a kutatók szerint fontos következtetésekkel szolgálnak. Egyebek mellett ráirányítják a figyelmet a Naprendszeren kívüli, Földhöz hasonló bolygókon zajló életkutatás jelentőségére.

Mindezt megelőzte a Bristoli Egyetem kutatóinak vizsgálata, amelyben számítógépes modellezéssel igyekeztek feltérképezni, milyen jövő várhat bolygónkra. A modellek szerint a globális felmelegedés idővel szélsőséges méreteket ölthet, miközben a kontinensek ismét egyetlen hatalmas szárazfölddé olvadhatnak össze. Így jöhet létre a Pangea Ultima névre keresztelt új szuperkontinens.

Valóra válhat a bibliai apokaliptikus prófécia, ha kiszárad ez a folyó

armageddon

Ebben az időszakban a Föld rendkívül forróvá és szárazzá válhat, miközben a vulkáni aktivitás is gyakoribbá válhat. A szélsőséges hőmérséklet számos faj tömeges kihalásához vezethet, köztük az ember és más emlősök eltűnéséhez is. Dr. Alexander Farnsworth, a tanulmány vezető szerzője, a Bristoli Egyetem vezető kutatója szerint három kedvezőtlen folyamat együttes hatása idézheti elő a drámai változásokat.

Az újonnan kialakuló szuperkontinens lényegében hármas csapást jelentene: egyszerre érvényesülne a kontinentalitás hatása, a Nap növekvő hője és a légkör magasabb szén-dioxid-koncentrációja, amelyek együttesen bolygónk jelentős részén tovább fokoznák a hőséget.

Ennek eredményeként olyan, nagyrészt élhetetlen környezet alakulna ki, amelyben az emlősök számára sem elegendő élelem, sem megfelelő vízforrások nem állnának rendelkezésre.

A 40–50 Celsius-fokos, nagy területekre kiterjedő hőmérséklet – amelyet helyenként még szélsőségesebb napi csúcsértékek és magas páratartalom kísérne – végül megpecsételné a sorsunkat. Az ember és számos más faj azért pusztulna ki, mert izzadással már képtelen lenne elegendő hőt leadni és megfelelően hűteni a testét

– idézi a tanulmány vezető szerzőjét a Daily Star.