
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a BorsA csecsemők emlékeznek arcokra, hangokra és illatokra – a kérdés tehát nem az, hogy miért nem alakulnak ki emlékeink életünk első éveiben, hanem az, hogy miért veszítjük el őket az idő múlásával. Ez a gyerekkori amnézia.

Az emlékek tárolásáért felelős agyterület, a hippokampusz még nem fejlett teljesen a csecsemőkorban. A gyors agyfejlődés és a sejtképződés (neurogenezis) átalakítja az idegsejtek kapcsolatait, ami megnehezíti a korai emlékek rögzítését. Újabb kutatások szerint a csecsemők is képesek emlékeket formálni, de a felnőtté válás során ezek az adatok nehezen vagy egyáltalán nem hívhatók elő.
A gyermekkori amnézia azzal magyarázható, hogy az emlékezet jelentős része csak az életkor előrehaladtával kezd kialakulni és stabilizálódni. Tulajdonképpen ez az egyik fő oka, hogy az emberek többsége nem emlékszik a csecsemő- vagy korai gyermekkori élményeire. Az emlékek léteznek, de a hozzáférési útvonalak elvesznek. Továbbá a gyermekek még nem tudják elkülöníteni saját magukat a környezetüktől. Az önismeret és az éntudat kialakulása (körülbelül 18-24 hónapos korban) szükséges ahhoz, hogy egy eseményt úgy őrizzünk meg, mint „velem történt meg
– magyarázza Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus, majd hozzáteszi, hogy becslések szerint 2 éves kor előtt az agyunkban másodpercenként 40 000 új szinapszis jön létre, nem csoda, hogy ekkora változások közepette nem lesznek maradandóak a születésünkkel kapcsolatban zajló történések.
Életünk elején még nem beszélünk. Az önéletrajzi emlékeket szavakkal és történetekként szervezzük meg. Nyelv nélkül ezeket az élményeket nem tudjuk tartósan kódolni és felidézni. A gyermekkori amnézia 5 éves korunkban zárul le, ilyenkor már öntudatra ébredtünk, elérjük azt a nyelvi és biológiai szintet, ami segít rendszerben gondolkodni.
A hipnózis valójában egy mélyen relaxált, módosult tudatállapot, amelyben az ember rendkívül fogékonnyá válik a szuggesztiókra és a külső hatásokra.

Ha valaki azzal a szándékkal megy el egy hipnózisra, hogy átélje a születését, az agya ki fogja szolgálni ezt az elvárást. Összegyúrja a filmekben látott születési jeleneteket, beépíti a szülei által elmesélteket, és a képzelet segítségével létrehoz egy teljesen új, de valódinak tűnő hamis emléket. Bár a filmekben és bizonyos alternatív terápiákban elterjedt az a nézet, hogy a hipnózissal bármilyen eltemetett emlék feltárható, a modern agykutatás és pszichológia ezt egyértelműen cáfolja.
– mondja Dr. Makai.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.