Body count, a piszkos számháború: miért számít, hogy hány szexpartnerünk volt?

Mielőtt megvizsgálnánk, mi áll a jelenség hátterében, hogyan kezelhető megfelelően, fontos tisztáznunk, hogy mi az a body count? A body count kifejezés a Z generáció nyelvújító mozgalmáig a háborúban elhunytak számát jelentette. Mára a modern párkeresés szűrőjévé vált: azt hivatott strigulázni, ki, hány emberrel létesített már intim kapcsolatot élete során. Egy „alacsony” body count-tal lehetünk hűségesek vagy prűdek. Egy „magas” számot pedig köthetnek a tapasztaltsághoz, de a promiszkuitáshoz is. Attól függ, kitől kérdezzük. Mit árul el rólunk valójában, és milyen konfliktusokat szülhet az exmatek? Járjuk körbe!

Mi áll a body count szleng mögött?

A szexuális partnerek száma minősítésként jelenik meg a társadalomban. Egy olyan társadalomban, amelyben férfiakat és nőket sokszor más elbírálásban részesítenek. Dr. Hevesi Kriszta szerint a férfiak evolúciós érzékenysége a női hűségre egy pikírt mondatban a következőképp foglalható össze:

– Míg egy nő (nagyjából) biztosan tudhatja, hogy ő az édesanya, a férfi legfeljebb remélheti, hogy van köze a gyerekhez… Ezért fontos a férfi számára, hogy párja hűséges típus legyen, s ezt igyekszik megbecsülni a korábbi partnerek számából. A férfi tapasztaltsága – ha jól ismerte a női test érzékenységét –, inkább számított előnynek korábban, s valljuk be, ez azért napjainkban sem hátrány. Sajnos viszont számos, a nőket korlátozó kulturális örökség folytán mind a mai napig él egy úgynevezett kettős mérce, amely a férfi előéletét nagyszámú szexuális partnerrel tapasztalatként, míg a nőt könnyűvérűnek címkézi – magyarázza a Fanny magazinnak a szakember. A megítélés tehát különböző, de szám által okozott feszültségen mindkét nem osztozik.

Miért számít, hogy mennyi a body count?

Amikor megtudjuk mennyi az annyi, azonnal beindul a fejszámoló gépezet. Férfi vagy nő, mind azon gondolkodik, hol állhat ő, a hálószobai ranglétrán.

– Mindkét nem esetében jelen van egyfajta szorongás amiatt, hogy mennyire vagyunk jó szeretők, vajon megfelelünk-e hosszú távon a párunknak, s minél több „elődünk” volt, annál inkább csökken a statisztikai valószínűsége annak, hogy mi vagyunk e téren is a legeslegjobbak – mondja a szakpszichológus. Önmagunk elbizonytalanítása pedig még itt sem ér véget, csak még nagyobbra nő a tudásvágy.

– Egyfajta önsorsrontó kíváncsiság sodor minket annak irányába, hogy új szerelmünket alaposan kifaggassuk a múltjáról, mivel minél részletesebben tájékozódunk efelől, annál több további kérdés ébred bennünk – vezeti le a szakember.

Mi van, ha az ex nem hagy békén?

Az igazság az, hogy ennek a kiszámolónak sosincs vége – de nyertese sem.

– A kapott információk nyomán egyre élénkebben jelennek meg előttünk a képek, s az emberi memória specifikuma, hogy egyre többször is jut az eszünkbe az exek listája, vagy egy konkrét személy, akire pikkelünk. Így például, ha tudjuk, hogy valamelyik ex is járt a családi nyaralóban, nehezebben tudjuk ott jól érezni magunkat. Közben persze nem várható el párunktól, hogy soha többet ne tegye be oda a lábát. Tehát összességében saját magunknak ártunk ezzel a plusz „tudással” a jövőben – árulja el Dr. Havasi Kriszta. De vajon mit tehetünk, hogy ne kerüljünk ebbe a véget nem érő, haszontalan hajszába?

– Győzzük le a kínzó kíváncsiságot saját magunk és a kapcsolatunk érdekében. Fókuszáljunk arra, hogy milyen jó, hogy mi jókor, jó időben találtunk egymásra. „Én vagyok a győztes, engem szeret és velem képzeli a jövőjét – függetlenül attól, mi történt korábban – ezt a gondolkodást javasolja a szakpszichológus. Az exeket egyszerűbb kizárni az életünkből, mint hinnénk.