Ilyen egy modern polihisztor: Szűcs-Olcsváry Gellért nem éri be egyetlen feladattal

Szűcs-Olcsváry Gellért eredetileg pedagógusnak készült, Kolozsváron tanítóképzőt végzett, a színház azonban már az iskolai évek alatt „megfertőzte”. Bekerült az intézmény színjátszó körébe, és a színpad világa egyre jobban magával ragadta. Később a sors úgy hozta, hogy a felmenői tudását szintén kamatoztathatja, hiszen díszlettervezőként a kézművesség sem áll távol tőle. A székelyföldi művész a színházi uborkaszezonban sem tétlenkedik: elkezdett esküvőkre járni mint vőfély.

Szűcs-Olcsváry Gellért: „Nálunk nincs pénz mindenre”

Szűcs-Olcsváry Gellért színészként lett ismert, de először a tanítóképzőt végezte el, majd nem sokkal később már babszínészi és díszlettervezői babérokra is tört. Végül a színművészetit el is végezte, de más területeken is sikert sikerre halmozott.

„Miután elvégeztem a tanítóképzőt, választottam magamnak egy óvodát Kolozsváron. Úgy terveztem, egy évet dolgozom, közben pedig felkészülök a színmű­vészetire. Aztán kiderült, hogy ősszel pótfelvételit tartanak. Úgy voltam vele, hogy elmegyek, és ha nem jutok is be, legalább látom, milyen. Végül felvettek. Röviden így lettem színész” – kezdte a hot!-nak Gellért, aki bábszínészként is dol­gozik, és akinek a színház mellett a természet is meghatározó szerepet játszik az életében.

Tíz éven át volt a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub tagja. Szenvedélye később húsz évre háttérbe szorult, nemrég azonban újra szerephez jutott az életében.

„A nagyapám egy igazi ezermester volt”

Gellért édesapja kőműves, míg a nagyapja bútorasztalos és ácsmester volt. Nem csoda, hogy szereti a saját keze munkáját. 

„Falun nőttem fel, állandóan mellettük voltam és ­segítettem nekik. A nagyapám egy igazi ezermester volt. Ha annyi pénzem lenne, ahány méter fát betoltam gyerekként a gyalugépbe, milliomos lennék… Amikor 2003-ban a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházhoz kerültem, hamar kiderült, hogy sok mindent saját erőből kell megoldani. Nálunk nincs pénz mindenre, ezért elkezdtem besegíteni a díszletek technikai megvalósításába” – mondta, majd elárulta, mi volt az első alkotása.

A színész nyáron sem unatkozik: ha nincs színház, vőfélyként dolgozik. A szomszédja esküvőjén próbálta ki magát először, saját bevallása szerint jobban izgult előtte, mint bármelyik színpadi szerepénél. Az az este azonban szerencsére nagyon jól sikerült, így azóta is folyamatosan kap felkéréseket. 

„Először mondtam neki, hogy: »Laci, drága lelkem, én tönkreteszem neked az esküvődet, aztán még utána is itt lakunk egymás mellett!« Végül mégis elvállaltam, mert otthon, falun, azt tanították nekem: »Fiam, amiért megdolgozol, és pénzt kapsz érte, az nem szégyen.«”