Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a BorsHeni sokáig úgy gondolta, ő ennek a történetnek az abszolút áldozata. A szakítás után mindenért Zolit, később pedig annak új szerelmét hibáztatta. Arra azonban álmában sem gondolt, hogy az élet egyszer szinte ugyanazt a helyzetet sodorja elé – ennek következtében pedig egészen más szemmel kell majd néznie önmagára is.

Heni és Zoli négy évig alkottak egy párt. Közös jövőről, esküvőről, később már gyerekekről beszélgettek, ezért a nőt totális hidegzuhanyként érte, amikor párja közölte: nem áll készen a házasságkötésre és a családalapításra.
Azt hittem, egyszerűen csak megijedt az esküvőtől. Nagyon fájt, de a lelkem mélyén biztos voltam benne, hogy kis szünet után vissza fog jönni hozzám
– mesélte Heni. Nem így történt.

Zoli nem sokkal később megismerkedett Anettel, és szinte azonnal beleszeretett. Fél év múlva pedig kiderült, hogy a nő gyermeket vár. Zoli boldogan vállalta a babát, és örömmel újságolta a közös barátoknak: ilyen mély érzelmeket talán még soha, senki mellett nem élt meg. Heni ekkor omlott össze teljesen.
„Miért neki adja meg azt, amit tőlem megtagadott? Ez a nő megkapja azt az életet, amit nekem kellene élnem” – gondolta magában Heni számtalanszor.
Egyszerűen képtelen volt elfogadni, hogy Zoli vele nem állt készen a családalapításra, egy másik nő mellett azonban néhány hónap alatt minden megváltozott.
Éjszakánként az internetet bújta: okkult praktikákra, házi voodoo-rituálékra és különféle mágikus módszerekre keresett rá. Gyakorlatilag semmilyen eszköztől nem riadt vissza, a szertartások gyakorlásakor pedig csak egy dolog járt a fejében: Zoli és Anett ne lehessenek boldogok együtt.
Amikor megszületett a pár gyermeke, a kisbaba az első időszakban sokat betegeskedett. Heni pedig olyasvalamit érzett, amit később maga is szégyellt: némi elégtételt.
Arra gondoltam, akkor legalább mégsem olyan tökéletes az életük. Ma már megvetem magamat ezért, hiszen az a pici semmiről nem tehetett. Ekkor még nem értettem, mennyire megváltoztatott a keserűség.

Közel egy évvel később Heni megismerkedett Tamással. A kapcsolatuk meglepően jól indult: a férfi figyelmes volt, sok időt töltöttek együtt, Heni pedig hosszú idő után először érezte úgy, hogy valóban maga mögött hagyta Zolit. A remek kezdetet követően, 5 hónappal később azonban Tamás váratlanul szakított vele.
A férfi azt mondta, elfáradt lelkileg és érzelmileg. Úgy érezte, Heni túlságosan ellenőrizni és kontrollálni akarja, nehezen engedi el a sérelmeket, viták során rendszeresen felhánytorgatja a múltat, és egyáltalán nem ismeri el, ha nincs igaza.
Heni felháborodott. Úgy gondolta, Tamás egyszerűen kifogásokat keres, hogy ne kelljen felelősséget vállalnia a kapcsolatukért. Néhány héttel később azonban találkozott egy baráti párral, akikkel még a Zolival való kapcsolatuk idején rendszeresen összejártak. Heni elmesélte, mit mondott neki Tamás. A barátai összenéztek.
Heni, tudod, hogy Zoli is ugyanezekre panaszkodott veled kapcsolatban? Szinte szóról szóra ezeket említette meg a szakítás okaként.
Heni először tiltakozni kezdett. Aztán hazament, és majdnem az egész éjszakát végigsírta. Ekkor merült fel benne először komolyan, hogy talán nem minden pontosan úgy történt, ahogyan éveken keresztül bebeszélte saját magának. Miközben Zolit mérhetetlenül gyűlölte és Anettet hibáztatta, és még egy ártatlan kisbaba betegségeinek is képes volt örülni, egyszer sem kérdezte meg önmagától: ő maga mit hibázhatott el, és mi van akkor, ha Zolinak is megvoltak a maga valós okai a szakításra?
Nem tudta, karmikus kiegyenlítődés, visszaszálló negatív energia vagy egyszerűen egy feldolgozatlan párkapcsolati minta állt-e a háttérben, egyvalami azonban világossá vált számára: a gyűlölet annyira elvakította, hogy nem volt képes semmiféle önismeretet, önkritikát gyakorolni. „Másnak kívántam rosszat, mert azt hittem, attól nekem kevésbé fog fájni. Közben észre sem vettem, hogy nekem lenne dolgom saját magammal."
Heni számára végül nem az lett a legnagyobb felismerés, hogy minden rossz visszaszáll arra, aki a negatív energiát útjára indította. Inkább arra döbbent rá, hogy amit nem vagyunk hajlandók meglátni önmagunkban, azt az élet újra és újra elénk teszi egyfajta kötelező leckeként. Már nem Zolit akarta visszakapni, hanem a jobbik önmagát.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.