„Öt éve még bottal jártam, ma 13 éves a biológiai korom” – a világ egyik leglassabban öregedő embere lett egy magyar

A gyógyíthatatlan betegség komoly megpróbáltatások elé állította Martint, de ő nem adta fel: 27 éves korában Máltára költözött, ahol tudatos életmódváltásba kezdett. Egyre többet foglalkozott szervezete működésével, rendszeresen ellenőrizte laboreredményeit és egészségi mutatóit, majd ezek alapján alakította ki saját rutinját is. Ennek köszönhetően mára minimálisra csökkentek a gyulladásos értékei, és sokkal ritkábban kell beadnia a terápiás injekcióit is.

Betegsége új célt adott neki

Martint már szülei is az egészségtudatos életre nevelték, rendszeresen mozgott és normálisan étkezett. Azonban az egyetemi évek alatti bulizás, a sok munka és a rendszertelen alvás mégis előidézték a betegségét. Diagnózisa után azonban minden megváltozott. Nem elégedett meg azzal, hogy együtt éljen a tünetekkel, inkább elkezdte keresni azt a módot, amivel javíthatna az állapotán.

– Sok szenvedés után elkezdtem aktívan tenni az egészségem fejlesztéséért, és hamar meglett az eredménye. Öt éve még botokkal mentem a napi sétámra, mára teljesen tünetmentes vagyok. Az motivál, hogy idősként se kelljen átélnem azt a tehetetlenséget, amit a test hanyatlása okoz – fejti ki. 

A változás azonban nem állt meg a tünetek enyhítésénél. Miután rátalált a longevity szemléletére, Martin egyre tudatosabban kezdte figyelni, hogyan működik a szervezete, hogy minél tovább megőrizhesse annak fiatalságát. Nem egyszerűen egészségesebben akart élni, hanem azt tűzte ki célul, hogy amennyire csak lehet, lassítsa, sőt visszafordítsa az idő múlását.

– A longevity számomra egy minél hosszabb, aktív és egészséges életet jelent. Ebbe több irány is belefér, attól kezdve, hogy a normális élethosszunkon belül minél tovább maradjunk önállóak és ne betegségek miatt szenvedve töltsük az utolsó 20 évünket, addig, hogy a tudomány fejlődésével az élethosszunkat is ki tudjuk nyújtani – magyarázza. – Én azt képviselem, hogy amit ma tehetünk mindkettőért, az az, hogy olyan egészségmegőrző rendszert, szokásokat építsünk ki az életünkben, ami hosszan fenntartható.

Martin ezért nem egyetlen módszerre épített: mérte a teljesítményét, követte laboreredményeit és több egészségi mutatóját is, majd ezek alapján alakította ki és finomította rutinját. A feljegyzett adatai idővel igazolták, hogy nemcsak fizikailag érzi jobban magát, hanem szervezetének állapota is javulásnak indult. Ennek eredménye a 2026-os Longevity World Cup ranglistáján is megmutatkozott, ahol a résztvevők biológiai életkorát 22 laboreredmény alapján, egy matematikai modell segítségével vetették össze. A világ minden tájáról érkező biohackerek közül Martin a hetedik helyen végzett, hisz a modell szerint szerveinek működése jelenleg egy 13 éves kamasz biológiai életkorának felel meg.

Minden nap tartja a rutint

Martin a saját mérései alapján alakította ki azokat az egészségmegőrző szokásokat, amelyek mára a mindennapjai részévé váltak. Napi szinten 2-3 órát szán öregedésgátló rutinjára, amit még munkája és teendői mellett sem hagy el, sőt inkább azok köré szervez.

– Nehéz összeegyeztetni a munkával és a magánélettel, ha valaki olyan komolyan veszi ezt az egészet, mint én. A tanári munka előnye, hogy kiszámítható, így tudok köré rutint építeni – mondja. Éppen ezért már kora reggel energizáló trambulinozással indítja a napot, amit harminc perc futás, majd ugyanennyi erőedzés követ.

– Fél óra futás a kardióért, harminc perc tréning az izomtömegért. Az optimális testösszetétel számos anyagcsere-folyamatunkat befolyásolja, így ennek fenntartása prioritás – magyarázza. De ez még nem minden: a munkába vezető utat is igyekszik hasznosan tölteni, regenerációja érdekében izomstimuláló készülékkel a nyakában tömegközlekedik. Napja végét rendszeres szaunázással, esténként pedig tüskés matracon pihenve zárja.

A rendszeres mozgás mellett Martin az étrendjére is nagy figyelmet fordít, tudatosan válogatja meg, mi kerül a tányérjára. Olyan ételeket részesít előnyben, amelyek nemcsak finomak, de támogatják az egészségét is.

– A mediterrán diétám sok zöldség, gyümölcs, halak, csirkehús összessége. Reggelire joghurtot eszem zabpehellyel. A szendvicseimet teljes kiőrlésű kenyérre kenem. Szeretem májjal, extra szűz olívaolajjal vagy mézzel kiegészíteni a fogásaimat. Csapvizet iszom, üdítő gyanánt pedig céklalevet, ami javítja az izmok oxigénellátását – fejti ki. Azonban vannak olyan finomságok, amelyeknek tudatosan nem ad helyet. Kerüli az ultrafeldolgozott gyorsételeket, a mesterségesen cukrozott édességeket, a vörös húsokat, az alkoholt és a kávét is. 

– Van, amit nem beépíteni, hanem elhagyni kell – vallja. Rutinjából még az alvás sem marad ki. Martin igyekszik minden este ugyanakkor lefeküdni, a vacsorát pedig legalább három órával lefekvés előtt befejezni. A kései órákban már csak meleg fényeket használ, telefonján pedig kékfényszűrőt kapcsol.

Az egészség nem pénzkérdés

Bár Martin szokásai elsőre költségesnek tűnhetnek, ő éppen az ellenkezőjére törekszik. Szerinte a tudatos életmód nem pénzkérdés, ezért a rutinját úgy alakította ki, hogy azokért ne kelljen külön fizetnie.

– Nagyon spórolós vagyok, ezért a legtöbb bevett gyakorlatom ingyenes, ráadásul a szabadtéri edzések, a jó alvás, a magamra főzött étel is olcsóbb. Sima szupermarketekben vásárolok. Munkából hazafele összeszedek két visszaváltható palackot, hogy a napi otthoni mobilszaunázás áramköltségét fedezze – osztja meg velünk. – Amik extra költséget jelentenek, azok a táplálékkiegészítők: 22 félét szedek, ami havonta úgy 15 ezer forintba kerül. Ezeket is egyszerű drogériában veszem, pl. omega-3, C, D, K2 és B vitaminok, Q10 koenzim, lutein és kollagén van köztük.

Martin szerint még a méréseknek sem kell komoly kiadást jelenteniük. Bár ő speciális eszközöket használ, már néhány egyszerű érték rendszeres feljegyzésével mi magunk is nyomon követhetjük, hogyan reagál a szervezetünk az új szokásokra. Ezt szerinte egy adaptatív megközelítéssel könnyen el lehet végezni.

– Először feljegyezzük egy táblázatba, hogy hány órát aludtunk, hányszor ébredtünk fel, hány percig bírunk egyfolytában futni olyan intenzitással, ami közben már nem tudunk beszélni, hány fekvőtámaszra, húzódzkodásra vagyunk képesek, vagy meddig tudunk csukott szemmel egy lábon állni. A második lépés, hogy minden értéken megpróbálunk kicsit javítani, akár megkérjük a mesterséges intelligenciát a neten, hogy javasoljon megoldást. A harmadik lépés újra mérni, és amelyik szokáson fejlesztett, azt megtartani, amelyik nem, azt el lehet hagyni – fejti ki Martin, aki maga is ezzel az egyszerű technikával kezdte tudatosabban követni saját szervezetének állapotát. –Így válik valaki nulla forintból, munka mellett fiatalodó biohackerré. Ahogy én is tettem – zárja.