Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a BorsA skarlát az antibiotikumok felfedezése előtt életveszélyes kór volt, főként a gyermekekre. Önálló betegségként Európában először a 16. században jegyezték le, de már az ókor óta velünk lehet. Mivel hazánkban az elmúlt hónapokban az átlagnál több megbetegedés történt, utánajártunk, mit is jelent mai viszonylatban a régen vörhenyként ismert kórság.

Elsőre ijesztő betegségnek tűnik, de ahogyan Dr. Novák Hunor csecsemő- és gyermekgyógyász is fogalmaz, ez a felfogás tévesen él a köztudatban.
Vannak vírusos és bakteriális torokgyulladások, a skarlát az utóbbi csoportba tartozik. Okozója a streptococcus baktérium, ami sokunknál tünetmentesen is jelen van. A megbetegedés leggyakrabban az 5–15 éves gyerekekre jellemző, de előfordulhat fiatalabb vagy felnőtt korban is. A kissé túlzó félelem alapja a látványos bőrkiütés, ami a skarlát jellegzetes tünete
- hangsúlyozza a szakértő.
Nincs ellene se védőoltás, se olyan módszer, amivel biztosan megelőzhetnénk, bár a kézmosás és az általános higiénia segíthet, hiszen elsősorban szoros kontaktus útján és légúti váladékkal fertőz. Azonban nem kell megrémülnünk, hiszen a vörheny antibiotikum-kúrával jól kezelhető. Ehhez azonban az kell, hogy a rendszerint 2–5 napos lappangási időt követően megjelenő tüneteket komolyan vegyük.

A betegség megjelenése télen és kora tavasszal gyakoribb.
A skarlát gyerekeknél jellemzően lázzal, torokfájással, megduzzadt nyaki nyirokcsomókkal, fejfájással és hányással kezdődik. Ehhez társulva jelennek meg a smirglihez hasonlóan érdes, apró pontozottságú bőrkiütések, amelyek többnyire a lágyéktájon és hónaljban kezdődnek, majd a törzsre terjednek
- mondja a szakorvos, aki kiemeli, hogy gyakran kíséri piros és duzzadt „málnanyelv” is.
Ha a fenti tüneteket észleljük, indokolt az orvosi vizsgálat. Azt szakértőnk is megerősíti, ránézésre nem lehet megmondani, hogy vírusos vagy bakteriális fertőzéssel állunk-e szemben. A biztos diagnózis felállításához torokváladék-tesztet kell végezni, és csak ezután ajánlott elkezdeni az általában 10 napos antibiotikumos kezelést. Fontos, hogy a skarlátot ne próbáljuk házi praktikákkal kezelni! Bár a betegség bizonyos esetekben magától is elmúlhat, ezt nem minden esetben teszi nyomtalanul.
A legtöbb beteg panaszmentesen felépül, de a kezeletlen vagy nem megfelelően kúrált skarlát komoly következményekkel járhat. Ha a betegség alatt a baktérium átterjed a környező szövetekre vagy szervekre, középfül- arcüreg- és nyaki nyirokcsomó-gyulladás is kialakulhat. Azonban jelentkezhetnek utóhatásai is a fertőzésnek.
Ritkán előfordulhat, hogy hetekkel a kiütéssel járó torokgyulladás lezajlása után is számítani lehet a skarlát szövődményeire. Ez lehet vesegyulladás, de előfordulhat reumás láz vagy ízületi gyulladás is
- emeli ki a gyermekgyógyász, aki azt is hozzáteszi, ezek nem törvényszerű következmények, de indokolják a betegség megfelelő kivizsgálását és kezelését.
Dr. Novák Hunor szerint, ha valaki skarlátos, nem kell otthon maradnia a teljes gyógyulásig. A megfelelő antibiotikum-kezelés első adagját követő 24 óra elteltével már nem fertőz, ezért, ha jó az általános állapota, visszatérhet a közösségbe.
(Fanny)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.