Tengeri ragadozó ihlette a repüléstechnika legújabb áttörését

• A cápabőr szerkezetét mintázó fólia csökkenti a repülők légellenállását.
• Akár 1% kerozint és több ezer tonna szén-dioxidot takaríthat meg.
• Első alkalommal kapja meg a technológiát egy Airbus A330-as modell.

A légi közlekedésben folyamatosan keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel mérsékelhető a repülőgépek károsanyag-kibocsátása. A Lufthansa Technik és a Surventis mérnökei a természetből merítettek ihletet, amikor megalkották az Aeroshark névre hallgató különleges felületet, amely a rendkívül sokoldalú cápabőr mikroszkopikus szerkezetét mintázza.

Hogyan spórol üzemanyagot a cápabőr technológia a repülőkön?

Ez a speciális bordázat csökkenti a géptestre ható légellenállást, aminek köszönhetően a hajtóműveknek kevesebb energiára van szükségük a haladáshoz. A fejlesztés a mindennapi üzemeltetés során rendkívül ellenállónak bizonyult a szélsőséges hőmérséklet-ingadozásokkal és a nagy sebességgel szemben. Bár a technológiát korábban már sikerrel alkalmazták különféle Boeing típusokon, most elérkezett az idő ahhoz, hogy az első Airbus repülőgépek is megkapják ezt az innovatív borítást.

A borítás felületén apró, alig látható bordák találhatók, amelyek a légáramlás irányába rendeződve csökkentik a súrlódást a törzsön és a hajtóművek burkolatán. Mérések alapján ez a finom szerkezet mintegy 1 százalékkal képes csökkenteni a repülőgépek kerozin-fogyasztását és a szén-dioxid-kibocsátást. Első hallásra ez az egy százalék csekély mértékűnek tűnhet, ám a rendszeresen közlekedő, hosszú távú járatok esetében az évek során óriási megtakarítást jelent. A Lufthansa Csoport flottaegységeinél alkalmazott megoldás összességében naponta körülbelül 19 tonna üzemanyagot takarít meg, ami több tucat tonnával kevesebb légszennyezést eredményez.

Megkezdődött az Airbus A330-asok tesztelése

A technológia engedélyeztetése most újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen a drezdai Elbe Flugzeugwerke műhelyeiben megkezdődött a Discover Airlines egyik Airbus A330-as gépének felkészítése. A próbarepülések és a hatósági ellenőrzések lezárultával az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) adhatja meg a végleges engedélyt a típuscsaládra. Ezzel párhuzamosan a fejlesztők már a következő generációs felületeket tesztelik a regionális vonalakon közlekedő kisebb gépeken is, hogy felmérjék a tartósságot a sűrűbb fel- és leszállások mellett.

Mit jelent mindez az utasok számára?

Az utasok a fedélzeten vagy a beszálláskor semmit sem fognak érzékelni a változásból, hiszen a fólia szabad szemmel szinte láthatatlan. Olcsóbb repülőjegyekre sem érdemes azonnal számítani, mivel a kerozinon megspórolt összeghányad önmagában nem alakítja át a jegyárakat. A technológia valódi értéke abban rejlik, hogy új hajtóművek vagy teljesen új repülőgépek építése nélkül, a meglévő flották átalakításával teszi fenntarthatóbbá a repülést.

Nézd meg a videót is a témában:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: