Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a BorsKözel hatvan éve tilos atomfegyvert Föld körüli pályára állítani, azt azonban mindmáig nehéz ellenőrizni, hogy minden ország valóban betartja-e ezt a szabályt. Egy MIT-kutató most olyan módszert dolgozott ki, amely segíthet az atomfegyverek felderítésében az űrben, méghozzá a nukleáris fegyverekben található urán által kibocsátott részecskék alapján.

Az Egyesült Államok és a Szovjetunió 1967-ben kötötte meg az Outer Space Treaty nevű egyezményt, amely megtiltotta nukleáris és más tömegpusztító fegyverek Föld körüli pályára állítását. A Live Science szerint a szabály egyik problémája kezdettől az volt, hogy egyik félnek sem volt igazán megbízható eszköze annak ellenőrzésére, vajon a másik betartja-e a vállalását.
A kérdés az utóbbi években ismét előtérbe került. A világűrben egyre több katonai és kommunikációs műhold működik, ezért egy nukleáris fegyver ott már nem feltétlenül földi célpontok megtámadására szolgálna. Egy robbanással egyszerre nagyszámú műhold működését lehetne veszélyeztetni.
A Scientific American szerint különösen Oroszország tevékenysége miatt erősödtek az aggodalmak. Az Egyesült Államok korábban azt állította, hogy a 2022-ben felbocsátott Kosmos 2553 ugyan nem nukleáris fegyver, de egy ilyen műholdellenes rendszer fejlesztéséhez kapcsolódhat. Oroszország szerint a műhold egy radarrendszer része volt.
Areg Danagoulian, a Massachusetts Institute of Technology kutatója abból indul ki, hogy a Föld körüli térségben nagy energiájú protonok találhatók. Ha ezek uránatomokkal ütköznek, neutronok szabadulhatnak fel. Egy megfelelő érzékelőműhold ezeket a neutronokat keresné. Ha szokatlanul nagy mennyiség érkezne egy másik műhold irányából, az arra utalhatna, hogy azon jelentős mennyiségű urán, akár nukleáris fegyver található.
A számítások szerint a detektornak körülbelül négy kilométerre kellene megközelítenie a gyanús műholdat, és akár egy héten keresztül figyelnie kellene. Az atomfegyverek felderítése az űrben tehát technikailag lehetséges lehet, de egyelőre komoly korlátai vannak. A módszer jelenleg csak tudományos javaslat. A négy kilométeres távolság a világűrben rendkívül kis közelségnek számít, egy másik ország műholdjának napokon át tartó követése pedig politikai feszültséget is okozhat.
A kutatás ezért még nem bizonyítja, hogy jelenleg atomfegyver van az űrben. Arra viszont megoldást keres, hogyan lehetne ellenőrizni egy közel hatvanéves tilalmat, és miként lehetne felismerni egy esetleges nukleáris fegyvert egy műhold fedélzetén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.