Egy hely Magyarországon, ahol évszázadok óta őrzi a csend a titkokat

• Történelmi háttér: a XVIII. században épült majki remeteség a szigorú némasági fogadalmat tett kamalduli szerzetesek otthona volt.
• Sokszínű látnivalók: a felújított együttesben korhű cellaházak, a vadászkastéllyá alakított Foresteria és a templomtorony kilátója várja a látogatókat.
• Kora őszi élmény: a Vértes erdeivel és tavával övezett komplexum tökéletes helyszín a csendes, kulturális feltöltődésre.

A természet lassan színesedő lombkoronái és a tavak felől érkező hűvös, tiszta levegő tökéletes díszletet teremtenek a kikapcsolódáshoz és a kirándulásokhoz. Az észak-vértesi erdőség mélyén megbúvó majki kamalduli remeteség falai között azonnal érezhető az a sajátos, megnyugtató légkör, amely évszázadok óta árad ebből a helyből. Amint áthaladunk a bejáraton, a rohanó hétköznapok zaját felváltja a csend, miközben feltárul Magyarország egyik legegyedülállóbb műemlékegyüttese.

A majki kamalduli remeteség története: a fehér barátok és a hallgatás fogadalma

A kamalduli rend gyökerei a XI. századi Itáliába nyúlnak vissza, ahol Szent Romuald a bencés regulákat szigorítva hozta létre ezt a remeteközösséget. A szerzetesek – akiket jellegzetes öltözékük miatt fehér barátoknak is neveztek – szigorú aszkézisben, szegénységben és fel nem bontható némasági fogadalomban éltek. Egymással kizárólag a közös szentmiséken és a legnagyobb egyházi ünnepeken találkozhattak. Beszédre csupán évente kétszer, három-három napig kaptak engedélyt, életüket az imádságnak, az olvasásnak és a kétkezi munkának szentelték.

Majkpusztát 1733-ban gróf Esterházy József adományozta a rendnek, az építkezést pedig a neves osztrák barokk építész, Franz Anton Pilgram szervezte meg. A remeteség épületei és a tizenhét cellaház Rákóczi-szimpatizáns nemesi családok adományaiból valósultak meg; nagylelkűségük emlékét ma is őrzik a házak homlokzatán látható címerek. Bár a szerzetesek élete virágzó volt, nem tarthatott sokáig: II. József 1782-es rendeletével feloszlatta a rendet, a majki komplexum pedig később posztógyárként, majd az Esterházyak vadászkastélyaként működött tovább.

Milyen látnivalók fogadják itt a látogatót ma?

A gondosan helyreállított műemlékegyüttes egy összetett időutazásra hív. A séta a Majki-tó partjáról indul, ahol a modern fogadóépület szomszédságában egy fennmaradt barokk vízimalom és a közeli dombon álló Celli Szűz Mária-kápolna látható.

A komplexum központi része a Foresteria (a hajdani konvent és vendégház), amelynek földszintjén a refektórium díszes stukkói és falképei, valamint a korabeli életmódot felelevenítő termek kaptak helyet. Az emeleti kiállítások a rend történetét, II. Rákóczi Ferenc franciaországi kamalduli kapcsolatait és a helyszínen született Esterházy Móric miniszterelnök (1881-1960) emlékét mutatják be.

A falakkal körülzárt klauzúrában sorakozó cellaházak közül több is látogatható: az enteriőrök, köztük a prior egykori lakóhelye és az interaktív kiállítóterek érzékletesen szemléltetik a szerzetesi hétköznapokat. A központi Nepomuki Szent János-templom leégett hajója helyén ma stilizált szerzetesi ülések kaptak helyet, a feltárt kriptában pedig egy egyedülálló holografikus vetítés idézi meg a barokk kor elmúlás-szimbolikáját. Ha felkapaszkodunk a fennmaradt templomtoronyba, a harangházból páratlan kilátás nyílik a Vértes lankáira és a mértani elrendezésű barokk kertekre.

A gyerekekkel érkezőket interaktív feladatlapok és digitalizált játékok segítik a felfedezésben, így a majki remeteség meglátogatása az egész család számára felejthetetlen kora őszi élményt nyújt.

Nézd meg a videót is erről a különleges helyről:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: