Végre megtalálták a rejtélyes sötét anyagot? Nem hétköznapi felfedezést tettek a tudósok

A tudósok talán először pillanthatták meg a sötét anyagot - azt a titokzatos dolgot, amelyről úgy gondolják, hogy összetartja az egész univerzumot.

Több évtizednyi kutatás után végre a sötét anyag nyomára bukkanhattak a tudósok

A kutatók egyetlen szokatlan részecske-kölcsönhatást fedeztek fel mélyen a föld alatt, amelyet eddig nehezen tudtak megmagyarázni. Észrevettek valamit, ami egy közönséges atom és egy a tudomány számára ismeretlen részecske ütközésének tűnik. Ha ez igaz, az segíthet megoldani a tudomány egyik legnagyobb rejtélyét: feltárni, hogy miből áll az univerzum nagy része.

A sötét anyag témája már közel egy évszázada kering a kutatók körében, de az eddigi keresések és tanulmányok nem jártak sikerrel, így soha nem sikerült közvetlenül kimutatniuk. Úgy gondolják, hogy az univerzum összes anyagának körülbelül 85 százalékát teszi ki, mégis úgy tűnik, hogy nem nyeli el, nem veri vissza és nem bocsát ki fényt, így gyakorlatilag láthatatlan.

Most egy 250 tudósból és mérnökből álló nemzetközi csapat, amely hat ország 39 intézményéből érkezett, felfedezett valamit, ami nyomra adhat okot.

A kutatók két évet töltöttek a LUX-ZEPLIN (LZ) kísérlet adatainak vizsgálatával, amely a világ egyik legérzékenyebb sötét anyag detektora. Dél-Dakotában, körülbelül másfél kilométernyi szikla alatt rejtőzik a hatalmas detektor, amely 10 tonna ultratiszta folyékony xenont tartalmaz. Célja az, hogy befogja a hihetetlenül halvány fényvillanásokat, amelyek akkor keletkeznek, amikor egy sötét anyag részecske ütközik egy xenon atommal. A felette lévő kőzet segít megvédeni a kísérletet a kozmikus sugaraktól, míg további detektorok és kifinomult számítógépes rendszerek segítenek kiszűrni a közönséges anyag által keltett jeleket.

Amikor a kutatók megvizsgálták az adatokat, találtak egy részecske-kölcsönhatást, amely kiemelkedett a többi közül. Potenciálisan egy gyengén kölcsönható nagy tömegű részecske (WIMP) hozhatta létre - a sötét anyag egyik fő jelöltje.

- magyarázta Dr. Sam Eriksen, a Bristoli Egyetem munkatársa és az elemzés vezető szerzője.

A kutatók azonban óvatosságra intettek, hogy ez csak egyetlen esemény - és közel sem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték ahhoz, hogy kijelentsék, sötét anyagot fedeztek fel. Az eredmény statisztikai szignifikanciája 2,6 szigma, ami nagyjából 0,5 százalékos valószínűséggel felel meg annak, hogy egy legalább ennyire szokatlan eseményt látunk a várt háttérfolyamatokhoz képest. A fizikusok általában öt szigma szignifikanciát várnak el, mielőtt felfedezést jelentenének.

A kutatók azt mondják, hogy alaposan megvizsgálták a közönséges anyaggal kapcsolatos lehetséges magyarázatokat, de még nem találtak nyilvánvaló okot a szokatlan eseményre - írta a Daily Mail.