Volt olyan brutális természeti katasztrófa is, ahol 524 méteres hullámok csaptak le az emberlakta területekre. Tarts velünk, ha kíváncsi vagy rá, melyik volt a történelem 5 legnagyobb cunamija, és hogyan lehet védekezni a gyilkos vízáradat ellen.
  • A világ legmagasabbra felcsapó cunamiját 1958-ban jegyezték fel Alaszkában, azonban nem ez volt az egyetlen természeti csapás, amely rengeteg áldozatot követelt.
  • Bemutatjuk a szökőárak okait és hátterüket, amelyekben nemcsak földrengések, hanem hatalmas földcsuszamlások vagy vulkánkitörések is állhatnak.
  • A pusztító víztömegek egész településeket sodortak el, és több ezer ember életét követelték; volt olyan eset, amelynek következtében több mint 200 ezer ember vesztette életét.

A történelem 5 legnagyobb cunamija között olyan katasztrófákat találhatunk, amelyeknél a víz több tíz, sőt akár több száz méter magasra is felcsapott a szárazföldön.

A történelem 5 legnagyobb cunamija közül az egyik egy partvidék elmosása közben
A történelem 5 legnagyobb cunamija partvidékeket és városokat tarolt le. Fotó: Shutterstock

Világnap emlékeztet a katasztrófákra

2015 óta november 5-én tartja az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) a Cunami-tudatosság világnapját (World Tsunami Awareness Day). A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a cunamik veszélyeire, a korai előrejelzésre és a védekezés fontosságára. A tudatosság növelésével ugyanis segíthetnek a közösségeknek jobban felkészülni ezekre a természeti katasztrófákra. Na de mi az a cunami, hogyan alakul ki, és hogyan lehet védekezni ellene? Ennek is utánajártunk, valamint összegyűjtöttük az 5 legnagyobb cunamit, ami valaha lecsapott az emberiségre.

A történelem 5 legnagyobb cunamija

A cunami, más néven szökőár, hatalmas víztömeget megmozgató természeti jelenség, amelyet leggyakrabban tenger alatti földrengések idéznek elő, de vulkánkitörések és vízbe zuhanó föld- vagy sziklatömegek is kiválthatják. A nyílt óceánon a hullámok sokszor alig észrevehetők, a sekélyebb part menti vizekhez érve azonban lelassulnak, magasságuk megnő, és hatalmas erővel zúdulhatnak a szárazföldre. A cunamik méretét többféleképpen vizsgálják. Az egyik legfontosabb mérőszám a felcsapási magasság, vagyis a run-up: ez azt mutatja meg, milyen magasra jutott fel a víz a szárazföldön a tengerszinthez viszonyítva. Ez nem azonos a nyílt tengeren vagy a part közelében mért hullámmagassággal, ezért a különböző cunamik összehasonlításakor különösen fontos a mérési módszer figyelembevétele – olvasható a globális cunami katalógus tájékoztatójában.

1. Lituya-öböl, Alaszka, 1958 – 524 méter

Minden idők legnagyobb cunamiját 1958. július 9-én jegyezték fel az alaszkai Lituya-öbölben. Egy 7,8-as erősségű földrengés hatalmas sziklaomlást idézett elő: több tízmillió köbméternyi kőzet zuhant a vízbe, és olyan óriási víztömeget lökött a környező hegyoldalnak, amely 524 méteres magasságig csapott fel. A pusztítás során fákat és teljes erdős területeket söpört le a víz a hegyoldalakról. A rendkívüli természeti jelenség három halálos áldozatot követelt a közvetlenül érintett öbölben, további két ember pedig a környék vizein vesztette életét.

2. Ambon-sziget, Indonézia, 1674 – 100 méter

A történelem egyik legnagyobb felcsapási magasságú cunamija 1674-ben sújtotta az indonéziai Ambon szigetét. A pusztító földrengést követően hatalmas földcsuszamlás történhetett a part mentén, ami óriási víztömeget mozdított meg. A hullám a beszámolók és későbbi kutatások szerint akár 100 méteres magasságig is felcsaphatott a sziget északi partvidékén. A katasztrófa egész településeket sodort el, és több mint 2300 ember életét követelte.

3. Unga és Sanak-szigetek, Alaszka, 1788 – 88 méter

1788-ban hatalmas cunami érte el az alaszkai Aleut-szigetek térségét, miután egy rendkívül erős, a becslések szerint 8-as erősségű földrengés rázta meg a vidéket. A víztömeg egyes part menti területeken 88 méteres magasságig is felcsaphatott a korabeli beszámolók alapján. Az eseményről fennmaradt történelmi feljegyzések és a későbbi földtani kutatások segítettek rekonstruálni a rendkívüli természeti katasztrófát, azonban a hullámok pontos méretét valamivel kisebbnek nyilvánították.

4. Rjúkjú-szigetek, Japán, 1771 – 85,4 méter

A japán Rjúkjú-szigeteket 1771-ben érte el a történelem egyik legnagyobb cunamija. Egy, a Jaejama-szigetcsoport térségében bekövetkezett 7,4-es erősségű földrengés indította el a pusztító víztömeget, amely egyes helyeken 85,4 méteres magasságig csapott fel. A hullámok egész településeket árasztottak el, a katasztrófa  több mint 10 ezer ember életét követelte. A térség történetének egyik legsúlyosabb természeti csapásaként tartják számon. Habár a későbbi mérések és rekonstrukciók alapján valamivel kisebb hullámcsapásokkal kalkuláltak, ez mit sem von le abból a tényből, hogy az ország egyik leghalálosabb katasztrófája történt 1771-ben.

5. Kjúsú-sziget, Japán, 1792 – 57 méter

1792-ben Japán délnyugati részén, Kjúsú szigetén történt a történelem egyik legsúlyosabb vulkáni eredetű cunamija. Az Unzen vulkán működését követően a közeli Mayujama-hegy egy hatalmas része leomlott, a tengerbe zuhanó törmelék pedig óriási hullámokat indított el. A víz egyes helyeken 55-57 méteres magasságig csapott fel, és több települést is elpusztított. A természeti katasztrófa a földcsuszamlás és az azt követő cunami miatt több mint 14 ezer ember életét követelte.

A 2004-es indiai-óceánbeli szökőár pusztítása
A világ leghalálosabb cunamija 2004-ben az Indiai-tengeren alakult ki. Fotó: AFP

Napjainkban is bármikor lecsaphat egy-egy cunami

A felsorolásunkból úgy tűnhet, mintha a cunamik csak a múltban fenyegették volna az embereket, azonban ez koránt sincs így: 2004 karácsonyán az Indiai-óceán térségében egy 9,1-es erősségű földrengés indított el egy pusztító cunamit Szumátra partjainál. A víz 51 méteres magasságig csapott fel és a hullámok 15 országot érintettek. A katasztrófában 227 ezer 899 ember vesztette életét vagy tűnt el, ezzel ez lett a történelem leghalálosabb cunamija, amelyről hivatalos feljegyzések készültek.

Hogyan lehet védekezni a cunami ellen?

Habár a szökőárakat megállítani vagy feltartóztatni nem lehet, a gyors tájékoztatással, valamint a megfelelő felkészültséggel életeket lehet menteni. Az ENSZ ajánlása szerint a legfontosabb, hogy a partvidéken élők figyeljék a riasztásokat, és földrengések, vagy hivatalos cunamiriadó esetén meneküljenek magasabban fekvő területekre. Ha ilyen nincs a közelben, akkor az ajánlás szerint igyekezzenek 3 kilométerrel beljebb jutni a szárazföldön, ahol már sokkal nagyobb biztonságban lehetnek.

A mega cunamikkal és hatalmas szökőárakkal kapcsolatos további érdekességeket ebből a videóból tudhatsz meg:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.