
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a BorsA történelem 5 legnagyobb cunamija között olyan katasztrófákat találhatunk, amelyeknél a víz több tíz, sőt akár több száz méter magasra is felcsapott a szárazföldön.

2015 óta november 5-én tartja az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) a Cunami-tudatosság világnapját (World Tsunami Awareness Day). A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a cunamik veszélyeire, a korai előrejelzésre és a védekezés fontosságára. A tudatosság növelésével ugyanis segíthetnek a közösségeknek jobban felkészülni ezekre a természeti katasztrófákra. Na de mi az a cunami, hogyan alakul ki, és hogyan lehet védekezni ellene? Ennek is utánajártunk, valamint összegyűjtöttük az 5 legnagyobb cunamit, ami valaha lecsapott az emberiségre.
A cunami, más néven szökőár, hatalmas víztömeget megmozgató természeti jelenség, amelyet leggyakrabban tenger alatti földrengések idéznek elő, de vulkánkitörések és vízbe zuhanó föld- vagy sziklatömegek is kiválthatják. A nyílt óceánon a hullámok sokszor alig észrevehetők, a sekélyebb part menti vizekhez érve azonban lelassulnak, magasságuk megnő, és hatalmas erővel zúdulhatnak a szárazföldre. A cunamik méretét többféleképpen vizsgálják. Az egyik legfontosabb mérőszám a felcsapási magasság, vagyis a run-up: ez azt mutatja meg, milyen magasra jutott fel a víz a szárazföldön a tengerszinthez viszonyítva. Ez nem azonos a nyílt tengeren vagy a part közelében mért hullámmagassággal, ezért a különböző cunamik összehasonlításakor különösen fontos a mérési módszer figyelembevétele – olvasható a globális cunami katalógus tájékoztatójában.
Minden idők legnagyobb cunamiját 1958. július 9-én jegyezték fel az alaszkai Lituya-öbölben. Egy 7,8-as erősségű földrengés hatalmas sziklaomlást idézett elő: több tízmillió köbméternyi kőzet zuhant a vízbe, és olyan óriási víztömeget lökött a környező hegyoldalnak, amely 524 méteres magasságig csapott fel. A pusztítás során fákat és teljes erdős területeket söpört le a víz a hegyoldalakról. A rendkívüli természeti jelenség három halálos áldozatot követelt a közvetlenül érintett öbölben, további két ember pedig a környék vizein vesztette életét.
A történelem egyik legnagyobb felcsapási magasságú cunamija 1674-ben sújtotta az indonéziai Ambon szigetét. A pusztító földrengést követően hatalmas földcsuszamlás történhetett a part mentén, ami óriási víztömeget mozdított meg. A hullám a beszámolók és későbbi kutatások szerint akár 100 méteres magasságig is felcsaphatott a sziget északi partvidékén. A katasztrófa egész településeket sodort el, és több mint 2300 ember életét követelte.
1788-ban hatalmas cunami érte el az alaszkai Aleut-szigetek térségét, miután egy rendkívül erős, a becslések szerint 8-as erősségű földrengés rázta meg a vidéket. A víztömeg egyes part menti területeken 88 méteres magasságig is felcsaphatott a korabeli beszámolók alapján. Az eseményről fennmaradt történelmi feljegyzések és a későbbi földtani kutatások segítettek rekonstruálni a rendkívüli természeti katasztrófát, azonban a hullámok pontos méretét valamivel kisebbnek nyilvánították.
A japán Rjúkjú-szigeteket 1771-ben érte el a történelem egyik legnagyobb cunamija. Egy, a Jaejama-szigetcsoport térségében bekövetkezett 7,4-es erősségű földrengés indította el a pusztító víztömeget, amely egyes helyeken 85,4 méteres magasságig csapott fel. A hullámok egész településeket árasztottak el, a katasztrófa több mint 10 ezer ember életét követelte. A térség történetének egyik legsúlyosabb természeti csapásaként tartják számon. Habár a későbbi mérések és rekonstrukciók alapján valamivel kisebb hullámcsapásokkal kalkuláltak, ez mit sem von le abból a tényből, hogy az ország egyik leghalálosabb katasztrófája történt 1771-ben.
1792-ben Japán délnyugati részén, Kjúsú szigetén történt a történelem egyik legsúlyosabb vulkáni eredetű cunamija. Az Unzen vulkán működését követően a közeli Mayujama-hegy egy hatalmas része leomlott, a tengerbe zuhanó törmelék pedig óriási hullámokat indított el. A víz egyes helyeken 55-57 méteres magasságig csapott fel, és több települést is elpusztított. A természeti katasztrófa a földcsuszamlás és az azt követő cunami miatt több mint 14 ezer ember életét követelte.

A felsorolásunkból úgy tűnhet, mintha a cunamik csak a múltban fenyegették volna az embereket, azonban ez koránt sincs így: 2004 karácsonyán az Indiai-óceán térségében egy 9,1-es erősségű földrengés indított el egy pusztító cunamit Szumátra partjainál. A víz 51 méteres magasságig csapott fel és a hullámok 15 országot érintettek. A katasztrófában 227 ezer 899 ember vesztette életét vagy tűnt el, ezzel ez lett a történelem leghalálosabb cunamija, amelyről hivatalos feljegyzések készültek.
Habár a szökőárakat megállítani vagy feltartóztatni nem lehet, a gyors tájékoztatással, valamint a megfelelő felkészültséggel életeket lehet menteni. Az ENSZ ajánlása szerint a legfontosabb, hogy a partvidéken élők figyeljék a riasztásokat, és földrengések, vagy hivatalos cunamiriadó esetén meneküljenek magasabban fekvő területekre. Ha ilyen nincs a közelben, akkor az ajánlás szerint igyekezzenek 3 kilométerrel beljebb jutni a szárazföldön, ahol már sokkal nagyobb biztonságban lehetnek.
A mega cunamikkal és hatalmas szökőárakkal kapcsolatos további érdekességeket ebből a videóból tudhatsz meg:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.