Ezért repültek seprűnyélen a boszorkányok – a magyarázat bizarrabb, mint hinnéd

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Bors

PUBLIKÁLÁS: 2026. október 17. 18:00

A középkori és kora újkori babonák világa tele van olyan rémisztő történetekkel, amelyek miatt az akkori társadalmat állandó rettegés töltötte el. Most lerántjuk a leplet a boszorkányok hírhedt pszichedelikus utazásairól, és bemutatjuk azt is, milyen szerepet játszottak valójában a fekete macskák ezekben a történetekben.

Jónás Ágnes

újságíró

A szerző cikkei

Meglepő oka volt annak, hogy a néphit a seprűvel való repülést a boszorkányokhoz kötötte.
Tudd meg, miért tartották a középkorban veszélyesnek a fekete macskákat.
A vas és a folyó a boszorkányok elleni védekezésre szolgált.

Az üldözött nők köré font mítoszok olyan mélyen beépültek a kultúránkba, hogy a mai napig készpénznek vesszük őket. Most viszont a kulisszák mögé nézünk: valójában így éltek a boszorkányok.

Boszorkányok és mítoszok

A boszorkány szó hallatán a mai napig szinte mindenkinek a gonoszság, a mágia és a sötét erők ugranak be először. Nézzük, mennyi alapja van!

A repülő seprűnyél és a pszichedelikus kenőcsök titka

A középkori javasasszonyok mélyreható ismeretekkel rendelkeztek a különböző növényekről. Gyakran készítettek úgynevezett boszorkánykenőcsöket olyan mérgező, hallucinogén növényekből, mint a nadragulya, a beléndek vagy a csattanó maszlag. Ezek a növények olyan alkaloidokat tartalmaznak, amelyek szájon át bevéve halálosak lehetnek, vagy súlyos gyomorpanaszokat okoznak. Rájöttek, hogy a bőrön – különösen a test vékonyabb bőrfelületein és a nyálkahártyákon – keresztül felszívódva a hatóanyagok biztonságosabban fejtik ki hatásukat.

A kenőcs felvitelére seprű nyelét használták. Az így átélt pszichedelikus utazás során gyakran éreztek lebegést. Amikor a külső szemlélők vagy az inkvizítorok erről hallottak, szó szerint értelmezték a „repülést”, így született meg a seprűnyélen szálló boszorkány legendája.

Boszorkányok seprűje és csúcsos kalapja — A seprű nem utazásra, hanem kenőcs bőrre való felvitelére szolgált.
Forrás: 123RF

A fekete macska mint démoni segítőtárs

A korabeli hiedelem szerint a boszorkányok képesek voltak állatokká – leggyakrabban macskává, békává vagy varjúvá – változtatni magukat, hogy észrevétlenül kémkedhessenek. Egy másik elterjedt nézet szerint a macskák démoni segítőtársak voltak, akik a boszorkányokat szolgálták.

Ez a babona annyira elhatalmasodott Európában, hogy a 13. fejezetben IX. Gergely pápa még egy bullát is kiadott, amelyben a fekete macskákat a sátán megtestesülésének nevezte.

Fekete macska boszorkánykalapban — IX. Gergely pápa hivatalosan kijelentette, hogy a sátánimádók szertartásain a Sátán (boszorkány) fekete macska alakjában jelenik meg.
Forrás: 123RF

Vas és folyóvíz a boszorkányok ellen

A boszorkányok ellen különböző fizikai tárgyakkal is igyekeztek védekezni. A vasat és az acélt univerzális védelmezőnek tartották a gonosz erők ellen. Úgy hitték, hogy a boszorkányok nem képesek megérinteni a hideg vasat, ezért tettek patkót az ajtók fölé.

Ugyancsak elterjedt nézet volt, hogy a boszorkányok nem tudnak átkelni a folyóvízen.

Ez a hiedelem vezetett a hírhedt vízpróbához is a perek során. A gyanúsítottat megkötözve dobták a folyóba vagy tóba: ha fennmaradt a vízen, az azt jelentette, hogy a szentelt víz a keresztelkedés szimbóluma kivetette magából, tehát bűnös.