Ezért borul gyászba minden év október 20-án a magyar vasút – Retró galéria

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Bors

PUBLIKÁLÁS: 2026. október 20. 18:30

Minden év október 20-án a vasúti közlekedés láthatatlan hőseire és a szolgálatteljesítés közben életüket vesztett vasutasokra emlékezünk. Cikkünkben felidézzük a tragikus emléknap eredetét, miközben bemutatjuk, milyen veszélyeknek voltak kitéve a mozdonyvezetők az elmúlt évszázad során is.

Etédi Alexa

újságíró

A szerző cikkei

Az emléknap eredete: 2011 óta minden év október 20-án tisztelgünk a szolgálatteljesítés közben elhunyt mozdonyvezetők előtt.
Történelmi tragédiák: a mozdonyvezetők már a biatorbágyi merényletnél és a világháborúk alatt is életüket adták a hivatásukért.
A jelen veszélyei: az emléknap a vasúti átjárókban történő balesetekre és a munkakör óriási felelősségére is felhívja a figyelmet.

A magyar vasút több mint másfél évszázados történetében számos alkalommal történt olyan katasztrófa, amelyben a vonatszemélyzet az életét adta a hivatásáért. Az október 20-i hivatalos emléknapot 2011-ben hozták létre a ferencvárosi vasutasok kezdeményezésére a Mozdonyvezetők Szakszervezetének döntése alapján. Az apropót egy 2010-ben bekövetkezett tragédia adta: Kiskunlacháza határában egy teherautó figyelmetlenül hajtott a sínekre, az ütközésben pedig a 42 éves mozdonyvezető, Szlávik István életét vesztette. A megemlékezés célja nemcsak a tiszteletadás, hanem az is, hogy felhívja a figyelmet a vasúti átjárók veszélyeire, valamint arra a felelősségteljes és leterhelt munkára, amelyet a mozdonyvezetők nap mint nap végeznek.

A mozdonyvezetők egyike munka közben — Október 20. a mozdonyvezetők napja: 2011 óta ezen a napon emlékezünk a szolgálatteljesítés közben elhunyt vasúti dolgozókra. Fotó: Fortepan / Berkó Pál

Kik voltak a leghíresebb mozdonyvezetők a vasúti tragédiák történetében?

A szolgálatteljesítés közbeni halálesetek sajnos régóta kísérik a vasút történetét. Az egyik leghíresebb és legmegrázóbb eset az 1931-es biatorbágyi merénylethez kapcsolódik, amikor Matuska Szilveszter felrobbantotta a viaduktot a Bécsbe tartó expresszvonat alatt. A szerelvény élén haladó gőzmozdony személyzete, Morvay Alajos mozdonyvezető és Nemes Miklós fűtő a mélybe zuhant és azonnal életét vesztette.

Morvay Alajos az utolsó pillanatig a posztján maradt és még megpróbálta behúzni a fékeket, hogy mentse a szerelvényt és az utasokat.

Összetört vasúti kocsik a viadukt alatt a biatorbágyi merénylet után — A XX. század egyik legtöbb halálos áldozatot – köztük a vonat mozdonyvezetőjének és fűtőjének életét – követelő balesete, a biatorbágyi merénylet 1931-ben történt. Fotó: Fortepan / Becker György

Háborús veszélyek és a mindennapok kockázatai

A világháborúk időszakában a vasút stratégiai célponttá vált, így a szolgálatot teljesítők folyamatos életveszélyben dolgoztak. A bombázások, a légitámadások és a sínpályák rongálásai miatt vasutasok tucatjai haltak meg a fülkében a feladatuk végrehajtása közben. A békeidőkben bekövetkező vasúti balesetek többsége pedig a figyelmetlen közúti közlekedőkhöz, fénysorompó-átlépésekhez vagy műszaki meghibásodásokhoz köthető.

Az október 20-i emléknap rávilágít arra, hogy a mozdonyvezetői hivatás a legváratlanabb pillanatokban is gyors helyzetfelismerést és óriási felelősségvállalást követel.

Az emléknap alkalmából galériát készítettünk a magyar történelem legnagyobb vonatbaleseteiről, egyúttal felhívva a figyelmet a pusztításra, amit akár egy apró figyelmetlenség is okozhat.