Csíkos hátsó, lólábak és zsiráfrokonság: íme az afrikai dzsungel legrejtélyesebb élőlénye fotókon

• Az okapi első ránézésre zebrára hasonlít, valójában azonban a zsiráf egyetlen ma élő rokonfaja.
• Rendkívül rejtőzködő, magányos életmódot folytat a Kongó-medence sűrű esőerdőiben.
• Élelmének megszerzésében és tisztálkodásában rendkívül hosszú, kékesfekete nyelve segíti.

Sokan hajlamosak azt hinni, hogy a fura kinézetű teremtmény csupán egy ügyes fotómontázs, vagy a mesterséges intelligencia szüleménye, pedig ez a nagyon is valóságos emlős valóban ott rejtőzik a Kongó-medence sűrű esőerdőiben. Az okapi a természet igazi vizuális tréfája, hiszen a csíkos hátsója miatt elsőre zebrának gondolhatnánk, a testalkata lószerű, valójában viszont a zsiráf egyetlen ma élő legközelebbi rokona.

Milyen állat az okapi valójában?

A felfedezése sem ment simán a XIX. század végén, amikor a kutatók először még erdei zebrának hitték a hiányos ismeretek és leletek alapján. Mivel rendkívül rejtőzködő életmódot folytat, a vadonban szinte sosem kerül az utazók vagy a fotósok szeme elé. Ma már sajnos veszélyeztetett fajként tartják számon az élőhelyek zsugorodása miatt, így minden egyes egyedre vigyázni kell.

Bár a csíkos hátsó combok könnyen tévedésbe ejtik a szemlélőt, a csontozata és a feje egyértelműen a zsiráfokhoz köti. E párosujjú patás különlegessége a rendkívül hosszú, kékesfekete nyelve, amellyel még a saját fülét is gond nélkül megtisztítja. A viselkedése kifejezetten magányos, a saját territóriumát vizelettel és a nyakának a fákhoz dörzsölésével jelöli ki. Nappal aktív, ekkor rója a jól kitaposott erdei ösvényeit, és az étrendjében olyan növények is szerepelnek, amelyek az ember számára kifejezetten mérgezőek lennének.

Milyen rejtélyek övezik az erdei patást?

• A bikák koponyáján apró, bőrrel borított szarvacskák találhatók, míg a nőstények szarvatlanok, ám testméretre kissé magasabbak és robusztusabbak a hímeknél.
• A születő borjak az első időszakban szinte ki sem mozdulnak a rejtekhelyükről, és a ragadozók szaglásának megtévesztése érdekében a kezdeti hetekben alig ürítenek bélsarat.
• Fogságban akár harminc évig is elélhetnek, de a szabad természetben a populációja folyamatos zsugorodást mutat az erdőirtások és a törvénytelen vadászat súlyos hatásai miatt.

Hol láthatsz ma okapit legközelebb?

A közvetlen szomszédságunkban a csehországi Dvůr Králové-i Állatkert tart okapikat, de ha nagyobb németországi intézmények felé veszed az irányt, ott is több helyen (például a Frankfurti Állatkertben, a Berlinben található két állatkertben – a Zoosche Gärtenben és a Tierparkban –, valamint a kölni vagy a lipcsei állatkertben) garantáltan találkozhatsz velük.

Bár a hatvanas években a budapesti állatkertben is élt három példány, jelenleg egyetlen hazai intézményben sem látható ez a ritkaság, a faj megőrzése azonban mindannyiunk közös felelőssége. Bízunk benne, hogy a nemzetközi természetvédelmi törekvéseknek köszönhetően ez a különleges erdei zsiráf még hosszú ideig háborítatlanul élhet Afrika sűrű esőerdőiben.

Nézd meg a videót is erről a különleges állatról:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: