Borzalmas halált halt az űrhajós: ami a testével történt, az mindenkit sokkolt

Vlagyimir Komarov neve örökre beíródott az űrkutatás történetébe, de nem úgy, ahogyan azt bárki szerette volna. A szovjet kozmonauta 1967. április 24-én, a Szojuz–1 küldetés végén halt meg, miután az űrhajó ejtőernyőrendszere meghibásodott.

A tragédiát még szívszorítóbbá teszi, hogy egy sokat idézett történet szerint Komarov már a felszállás előtt tudott az űrhajó súlyos műszaki problémáiról. Állítólag azért sem akarta visszamondani a küldetést, mert attól tartott, hogy helyette barátját, Jurij Gagarint küldenék a veszélyes útra. A történetnek ezt a részét azonban a történészek vitatják.

Tudták, hogy baj lehet az űrhajóval

A Szojuz–1 küldetését hatalmas várakozás előzte meg. A Szovjetunió mindenáron bizonyítani akarta, hogy továbbra is az űrverseny élvonalában áll. Csakhogy az űrhajó korántsem volt tökéletes. A mérnökök már az indulás előtt számos súlyos hibát azonosítottak, a korábbi pilóta nélküli tesztek pedig szintén problémákat tártak fel.

Komarov tartalékpilótája nem más volt, mint Jurij Gagarin, az első ember, aki eljutott a világűrbe. Egy később elterjedt beszámoló szerint Komarov attól félt, hogy ha ő visszalép, Gagarin életét sodorja veszélybe. Hogy valóban ezért vállalta-e a küldetést, azt nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani.

Félelmetes sebességgel zuhant a halálba

A Szojuz–1 1967. április 23-án indult útnak, de a problémák szinte azonnal jelentkeztek. Az űrhajó egyik napeleme nem nyílt ki, és az irányítórendszerrel is gondok akadtak. Végül úgy döntöttek, hogy Komarovnak vissza kell térnie a Földre. A visszatérés azonban katasztrófába torkollott.

Az űrkapszula fő ejtőernyője nem nyílt ki, a tartalék ejtőernyő pedig összegabalyodott. A szerkezet így megfelelő fékezés nélkül zuhant a földfelszín felé. Az űrhajó óránként több mint 140 kilométeres sebességgel csapódott a földbe. Komarovnak esélye sem volt túlélni az ütközést.

A becsapódás után a kapszula kigyulladt, a tűz pedig súlyosan megrongálta a roncsokat és az űrhajós testét.

Megrázó döntés született az űrhajós földi maradványairól

Amikor a mentőegységek a helyszínre érkeztek, a kapszula még lángolt. A tűz eloltása után tudták megkezdeni Komarov földi maradványainak kiemelését. A holttest olyan súlyosan megégett, hogy a tragédia az űrkutatás történetének egyik legmegrázóbb képi emlékét hagyta maga után.

A kozmonauta maradványait Moszkvába szállították, ahol hamvasztás után állami tiszteletadással búcsúztatták. Hamvait a Kreml falában helyezték örök nyugalomra. A tragédia az egész Szovjetuniót megrázta.

Egy évvel később a barátja is meghalt

A történet egyik legszomorúbb fordulata, hogy Jurij Gagarin sem élhetett sokáig. Az első ember, aki kijutott a világűrbe, 1968. március 27-én, alig egy évvel Komarov halála után vesztette életét. Gagarin egy MiG–15-ös gyakorlórepülőgéppel zuhant le Vlagyimir Szerjogin társaságában.

Komarov halála ugyanakkor nem volt hiábavaló az űrkutatás szempontjából: a katasztrófa után alaposan felülvizsgálták a Szojuz űrhajók biztonsági rendszereit.

A tragédia közel hat évtized elteltével is hátborzongató figyelmeztetés arra, milyen súlyos következményei lehetnek annak, ha az űrversenyben a politikai és presztízsszempontok háttérbe szorítják a biztonságot.