

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a BorsMa pontosan 40 éve, hogy elhunyt Szent-Györgyi Albert, aki a szegedi paprikából kivont aszkorbinsav felfedezésével írta be magát a tudománytörténetbe. A Nobel-díjas tudós munkássága gyökeresen megváltoztatta az egészségmegőrzésről alkotott képünket, az évtizedek során mégis számos népszerű mítosz tapadt a nevéhez fűződő vegyülethez. A C-vitamin a mai napig a leggyakrabban fogyasztott mikrotápanyag, a reklámok és a népi hiedelmek miatt azonban sokan hibásan adagolják vagy nem létező csodahatásokat várnak tőle. Szent-Györgyi halálának negyvenedik évfordulója kiváló apropó arra, hogy tisztázzuk a leggyakoribb félreértéseket, és rendet tegyünk a tények között.

A legelterjedtebb tévhit, hogy a nagy dózisú aszkorbinsav megelőzi a meghűlést. A kutatások alapján a rendszeres szedés nem csökkenti a fertőzés elkapásának esélyét, egyedül a szélsőséges fizikai igénybevételnek kitett élsportolóknál figyeltek meg 50 százalékos védőhatást. Átlagos életmód mellett a rendszeres bevitele csupán abban segít, hogy a betegség lefolyása valamivel enyhébb legyen, és pár nappal hamarabb meggyógyuljunk.
Sokan a citrusféléket tartják a legjobb természetes forrásnak, ám ez is tévedés. Míg egy narancs körülbelül 70 milligrammot tartalmaz, egyetlen piros kaliforniai paprikában akár 200-300 milligramm C-vitamin is lehet. A kivi, a brokkoli, a kelbimbó és a bogyós gyümölcsök mind megelőzik a citromot. Fontos tudni, hogy a hatóanyag hőérzékeny: 40 fok felett lebomlik, így a forró teába kevert italporok vagy a megfőzött zöldségek már lényegesen kevesebb értékes tápanyagot tartalmaznak. A csipkebogyó teát például hideg áztatással érdemes készíteni, és kerülendő a fémkanál használata, mert a fémek gyorsítják az oxidációt.

Sokan arról is meg vannak győződve, hogy a nagy dózisú C-vitamin önmagában is alkalmas a daganatos betegségek gyógyítására, a klinikai kutatások azonban éles különbséget tesznek a hiedelmek és a megalapozott orvosi gyakorlat között. A szájon át bevitt aszkorbinsavból a bélrendszer korlátozott felszívási kapacitása és a vesék gyors kiválasztása miatt lehetetlen olyan vérplazma-koncentrációt elérni, amely elpusztítaná a daganatos sejteket, így az ezzel kapcsolatos lakossági csodavárás szakszerűtlen.
Ezzel szemben a közvetlenül az érrendszerbe juttatott, rendkívül magas dózisú intravénás (IV) C-vitamin a sejtközötti térben hidrogén-peroxidot képezve oxidatív stresszt vált ki, ami a lebontó enzimekkel nem rendelkező rákos sejteket szelektíven károsíthatja. A rangos amerikai kutatóközpontok – mint a National Cancer Institute (NCI) és a Mayo Clinic – klinikai vizsgálatai alapján ez az eljárás önmagában nem gyógyítja a rákot, de a hagyományos kemoterápia kiegészítőjeként alkalmazva fokozhatja egyes kezelések hatékonyságát, és érdemben csökkentheti azok toxikus mellékhatásait.
A témakör egyik legelismertebb szakértője, dr. Mark Levine, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) vezető kutatója a következőképp világított rá a két alkalmazási mód közötti alapvető különbségre:
A C-vitamin szájon át és intravénásan adva két teljesen eltérő gyógyszernek tekinthető. Amíg a tablettás formának nincs tumorellenes hatása, az intravénás adagolás olyan plazmaszintet ér el, amely képes szelektív toxicitást mutatni a rákos sejtekkel szemben. Ugyanakkor kulcsfontosságú, hogy ezt kontrollált klinikai körülmények között, kiegészítő terápiaként vizsgáljuk.
Dr. David Montgomery onkológus kutató a következőt mondta a témával kapcsolatban:
Habár a preklinikai adatok ígéretesek, és az intravénás C-vitamin biztonságossági profilja kifejezetten jó, nem tekinthető csodaszernek vagy a konvencionális onkológiai kezelések helyettesítőjének. A fázis III. klinikai vizsgálatok hiánya miatt ma még nem képezi a standard protokoll részét.

Elterjedt nézet, hogy a vízben oldódó tulajdonsága miatt képtelenség túlzásba vinni a C-vitamin fogyasztását. Habár a felesleg a vizelettel távozik, a napi 2000 milligrammos felső határ tartós átlépése emésztőrendszeri panaszokat, gyomorégést, hasmenést, és az arra hajlamosaknál vesekőképződést okozhat.
A súlyos hiányállapot, a skorbut, a mai kiegyensúlyozott étkezés mellett kifejezetten ritka. A napi ajánlott minimális beviteli mennyiség nőknek 75, férfiaknak 90 milligramm, amit egy egészséges, zöldségekben dús étrenddel tabletták nélkül is könnyedén fedezhetsz.
Nézd meg a videót is Szent-Györgyi Albertről, a C-vitamin felfedezőjéről:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.