Dologtiltás az asszonyoknak, mulatság a gazdáknak, időjárás jóslás: Teréz-napi elfeledett szokások

• Asszonyi dologtiltás: a Bánátban és Bácskában tilos volt ezen a napon mosni és kenyeret sütni, nehogy baj érje a házat.
• Teréz-szedés: Egerben, Baranyában és a Balaton-felvidéken ekkor indult el a szüret vidám muzsikával, felvonulással és bállal.
• Őszi fordulópont: a fűtési szezon hagyományos kezdete, amelyhez kerti munkák, tengerihántás és téli időjóslások is kapcsolódtak.

Október közepén, az őszi napéjegyenlőség utáni hetekben a természet és az ember egyaránt a télre készülődik. Október 15-e Avilai Szent Teréz emléknapja, a katolikus egyház nagy misztikusának ünnepe, amelyhez a magyar néphagyomány rendkívül gazdag szokásrendszert kapcsolt. Ezen a jeles őszi napon, amit sokfelé csak Teréz napja néven emlegettek, a szőlősgazdák elindították a betakarítást, míg a házat vivő asszonyokra szigorú tilalmak vigyáztak. Eleink pontosan tudták: a határnapok megszegése felborítja a közösség életének belső egyensúlyát.

Milyen különleges népszokásokat elevenítenek fel Teréz napja alkalmából?

A délvidéki és alföldi magyar falu világában ezen a napon az asszonyi dologtiltás lépett életbe. Tilos volt a mosás, a kenyérsütés, a fonás, sőt a nagyobb takarítás is, mert a hiedelem szerint a tiltott munka szerencsétlenséget vagy betegséget hozott volna a háztartásra. Úgy tartották, hogy ekkor a tűz és a víz is megpihen, így ha a háziasszony mégis dologra fogta őket, áthágta az isteni rendet. A nők ezért már előző nap kisütötték a kenyeret és elvégezték a nehéz házimunkát.

A szüret kezdete és a Teréz-szedés

Míg az asszonyok a ház körül pihentek, a határból riogatás, mozsárágyúk durrogtatása és kikiáltók szava visszhangzott. Baranyában, Göcsejben, Zala vármegyében, a Balaton-felvidéken és Erdélyben ekkor gördültek ki a szekerek a szőlőhegyekre. Egerben egyenesen Teréz-szedés néven illették ezt a napot, hiszen ekkorra értek be a zamatos fürtök. A metszőollóval felszerelt szedőlányok énekszóval haladtak a sorok között, míg a legények puttonyba gyűjtötték a termést.

A munka végeztével búzafejekből és szalagokból font szüreti koszorút vittek, a napot pedig látványos felvonulás, valamint hajnalig tartó szüreti mulatság zárta. Mindezzel párhuzamosan kezdetét vette a kukoricafosztás – más néven tengerihántás –, a kertekben pedig gyorsan felszedték a zöldséget, nehogy az őszi fagyok kárt tegyenek benne. A gyulai németek például úgy tartották, a zöldséget fel kell szedni a földből Teréz napjáig, a városi polgárság pedig búcsúkkal – mint a híres terézvárosi vagy csorvási körmenet – ünnepelte a védőszent emléknapját.

Téli jóslatok és a fűtési szezon

A XX. században e határidőhöz kötötték a hivatalos fűtési szezon rajtját, hiszen a népi megfigyelések szerint ilyenkorra végleg alábbhagyott a vénasszonyok nyara, és beköszöntöttek a hűvös éjszakák. Ha Teréz napján még magasan szelték a levegőt a fecskék, az enyhe, késői telet vetített előre, a sűrű köd viszont korai fagyokat jósolt. Az októberi zivatarokból szeszélyes téli hónapokra, a sűrű csillaghullásból pedig tiszta, napos őszutóra következtettek eleink.

Nézd meg a videót is a Teréz napi népszokásokról:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: